Zooniverse

Az történt, hogy megint rácsúsztam a Zooniverse-re. Ez egy online citizen science - vagy ahogy ők nevezték még az elején: people powered research - oldal, ahol önkéntesként bárki becsatlakozhat különböző tudományos projektekbe. Nem emlékszem, mikor találkoztam először az oldallal, csak az van meg, hogy egy olyan projektre bukkantam rá, ahol pingvineket kellett számolgatni. Én akkoriban jöttem rá, hogy nem lesz belőle Gerald Durrell, ami emiatt eléggé el voltam keseredve, és kicsit vigasztaló volt, hogy cuki pingvinek nézegetésével tudom előrébb vinni a tudományt.

A pingvinek után sok mindent kipróbáltam, és végül egy még nagyobb szerelem következett: több projekt futott afrikai természetvédelmi területeken, ahol a vadkamerákon megjelenő állatokat kellett határozni. Erre eléggé rácsúsztam, elvarázsolt az antilopok rendkívül sokszínű világa (és örültem, ha egy-egy ragadozó vagy ritkább állatfaj is elém került). Több ezer képet kategorizáltam különböző projektekben a Serengeti Nemzeti Parkból (Kenya), a Mariri Nemzeti Parkból (Mozambik) és Namíbiából.

Az illúziók eloszlatása végett mondom, hogy ez egy kicsit rabszolgamunka, amiről azt gondolná az ember, hogy a mesterséges intelligencia remekül megcsinálja - de nem. Még mindig futnak ilyen kategorizálós projektek, nem is kevés. Általában az a lényeg, hogy iszonyatos mennyiségű képi adat van (vadkamerák, fotók, ilyen-olyan felvételek), amiket nem tudnak gépileg feldolgozni, mert az MI mintafelismerő képessége nem olyan jó (még). Ezeknek a feldolgozásába lehet beszállni digitális önkéntesként. És hát az adatok egy része (néha a nagy része) "téves riasztás". Én ezekben a vadkamerás projektekben kattingattam sokat, úgyhogy erről tudok beszélni, és hát azért elég sok olyan kép van, amin nincsenek állatok. Vagy vannak, de nagyon homályos, nem felismerhető, stb. Viszont tényleg nagyon gyorsan lehet haladni vele, és nem túl nagy agymunka (kivéve amikor antilopokat kell határozni :D), szóval nekem mondjuk arra jó, hogy ha már agyilag zokni vagyok, akkor nem a Facebookot pörgetem, hanem vadkamerás fotókat nézegetek. Minden projekthez tartozik egy field guide, amiben röviden bemutatják az esetlegesen felbukkanó fajokat, de az se baj, ha téved az ember, mert minden képet sokan megkapnak, és így a hibák kiszűrődnek.

Szóval, pár napja látogattam vissza az oldalra, és félig-meddig arra számítottam, hogy már nem lesz semmi, mert a mesterséges intelligencia már mindent megcsinál, de úgy tűnik, hogy egyelőre jobb szövegalkotásban, mint képelemzésben, mert még mindig rengeteg projekt fut a Zooniverse-en. Két vadkamerás projektbe néztem bele megint, az egyikben főként gím- és dámaszarvasokat kell határozni Spanyolországból (de valójában nyilván egy hiúzt szeretnék én is megpillantani :D), a másik pedig megint egy mozambiki nemzeti park antilopokkal.

Nem csak biológiai projektek vannak az oldalon, mutatok néhányat, ami szerintem izgalmas (a teljesség igénye nélkül):
- Einstein@Home: Pulsar Seekers (asztrofizika, hasonló a vadkamerás bulihoz, csak pulzárokat keresnek, nem hiúzokat)
- Deciphering Secrets: Unlocking the Manuscripts of Medieval Spain (ebben a projektben 12. és 16. század közt készült, digitalizált spanyol kéziratok feldolgozása történik)
- Civil War Bluejackets (amerikai polgárháború katonák kartotékjainak a feldolgozása)
- Dental Disease Detection (fogröntgen képeken kell felcímkézni mindenféle dolgokat - na, ez engem pl. egyáltalán nem vonz, de tök jó, hogy van ilyen is :D)

Ez csak néhány példa a különböző típusú projektekből. A legtöbb biológiai vagy asztronómiai jellegű, de mint látjátok, azért elég széles a paletta. Lehet, hogy kívülről nézve elég fura hobbi random kutatásokban végezni a kulimunkát, de szerintem tök sokat lehet tanulni belőle, és én néha élvezem, hogy nem kell semmin gondolkodni, csak kattingatni egy kicsit. Az egyetlen hátránya az, hogy telefonról nem olyan kényelmes a felület, időnként elég sokat kell ide-oda görgetni.