2023-11-19

Sunday blues

Ma voltunk gombát szedni az unokaöcsémmel, és egyrészt nagyon szeretek azon a környéken sétálni (főleg az unokaöcsémmel, aki hozzám hasonlóan természetvédelmi mérnök lesz, csak nem agráros, hanem erdészeti irányon, és mindig nagyon érdekeseket mesél), másrészt meg teliszedtük a kosarat fenyőtinóruval, őzlábbal, szürke tölcsérgombával, és még két pecsétviaszgombát is találtunk.




Úgy volt, hogy csak holnap jövök vissza, de végül már ma hazatértem. Nagyon fáradtnak érzem magam. Ezen a hétvégén nem sokat pihentem, és jövő hétre egy csomó munka van - pl. fel kell aprítani és be kell hordani azt a kocsinyi fát, amit végre meghoztak, és majdnem behoztak a kertbe, de végül nem tolatott fel teljesen a traktorral az ember, úgyhogy épp csak annyira van közel a fa, hogy nem lehet becsukni a kaput, de így is b.szott sokat kell talicskázni majd. Emellett kenyeret is kell sütni, és megbeszéléseim is lesznek a jövő héten, szombattól kezdve pedig egy hétre elutazom, és még belegondolni se akarok, hogy mennyi ember között kell majd helyt állnom, miközben legszívesebben kuckóznék, és senkivel nem beszélnék. 

Na mindegy, szóval a lényeg, hogy nagyon kimerültnek érzem magam, úgyhogy most el is megyek olvasni.

4 megjegyzés:

  1. Hú, ezt a szakot néztem ki a fiamnak, hogy mennyire testhezálló lenne neki, de végül elvetettük, hogy a jelenlegi Mo-n ebből nem lehet megélni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én azt látom és tapasztalom, hogy ha a képzés során az ember odateszi magát, ott van a gyakorlatokon, érdeklődő, kapcsolatokat épít, beleteszi az energiát a tanulásba meg abba, hogy jó gyakorlati helyet/szakdolgozati témát találjon, akkor meg lehet élni belőle. Nekem sok szaktársam szakmán belül helyezkedett el, én is nagyjából ott maradtam (és oké, most heti 15 órában dolgozom, amiből nem tudnék egyedül megélni, viszont ez saját döntés volt, és arányosítva jóval többet keresek, mint pl. a multinál dolgozó mérnök ismerőseim itt a faluban). Az unokaöcsém is kapott egy teljesidős állást erdészetnél, pedig még nem végzett (és nem is erdész, csak nagyon érdekli a téma), és van egy másik ismerősöm is, aki még nem diplomázott le, de egy kutatóintézetben dolgozik teljes munkaidőben. Szóval vannak azért elég jó lehetőségek, és nem csak Budapesten.
      Szerintem sokkal nehezebb az, hogy gyakorlatilag egy kis buborékot leszámítva folyamatosan az árral szemben kell úszni, mert a természetvédelem ma Magyarországon egy utolsó utáni szempont. Illetve most ugye összevonták az összes agráregyetemet, ami miatt elég meredeken csökkent az oktatás színvonala, de ez nem tudom, mennyiben nehezíti tovább a helyzetet, nem látok annyira bele.
      Ha esetleg mégis érdekelne titeket a szak, akkor privátban szívesen mesélek még róla. :)

      Törlés
    2. Nagyon aranyos a lelkesedésed, örülök, hogy megtaláltad a számításodat. :) Mi vidékiában élünk amúgy, és az agrár eleve elriaszt. Meg ugye a helyzet a környezet- és természetvédelem helyzete kis hazánkban. :) Meglátjuk, most éppen mást talált ki, még "csak" 10. osztályos, csak kiadtam ukázba, hogy ennek a tanévnek a végéig ki kell találni nagyjából az irányt (tanulva a nővéréből. :)

      Törlés
    3. Valahol megértem az elriadást, mert tényleg nem könnyű a helyzet, de ha meg senki nem foglalkozik vele, akkor csak egyre rosszabb lesz... de hát kinek mi. :) Én amúgy csak második (harmadik) nekifutásra jutottam ide, viszonylag sokáig kerestem azt az irányt, amit tudok is csinálni, meg szeretek is, és pénzt is lehet keresni vele. :D

      Törlés

viszlát, és kösz a halakat!

Kedvesek! Úgy érzem, hogy tartozom egy elköszönéssel mindenkinek, aki olvasta az életemet. Nagyon sok minden történt velem, mióta bezártam a...