blogvember

Eredetileg nem akartam belevágni, mert nem vagyok túl jó a konzekvensen csinálni valamit, csak azért, hogy csináljam-típusú dolgokban, de végül is most van mondanivalóm, úgyhogy megpróbálom. Aztán legfeljebb abbahagyom félúton. :D

Mozgalmas napjaink vannak, a héten készítettünk egy komposztálót, ültetgettem pár tulipán- meg nárciszhagymát, és hallgattam sokat az online tanfolyamot (és még nem vagyok sehol se a heti anyaggal). Itt vannak VF-ék is, tegnap este átjöttek bandázni, ami egyfelől tök jó volt, sokat nevettünk, másfelől viszont egyre nehezebben viselem ezeket a társas összejöveteleket, ahol négynél többen vagyunk, ráadásul Villamosmérnök mostanában kezd felvenni valami olyan felsőbbrendű, kissé arrogáns pozíciót, amivel nem nagyon tudok mit kezdeni. VF és Úszómester az esküvőjüket szervezik egyébként, ami elég kemény meló (itt lesz a faluban), és nyilván erről is szó volt. Ki nem állhatom az esküvőket, és beszélni is utálok róluk. Mármint, az övék biztos jó lesz, nem lesz nagy és fancy esemény (ami miatt általában utálom az esküvőket), és nem akarom lehúzni őket, ezt most csak azért írom le, mert sokszor nekem marha nehéz konstruktívan hozzáállni ehhez az egészhez (mármint a szervezéshez), és ezért is sokat kivesz belőlem a téma. Sajnos szülői oldalról van egy kis nyomás a rongyrázásra, amit nem vesznek be, de rosszul érzik magukat tőle (bahh, miért nem lehet szülőként megérteni, hogy egy bizonyos kor után a gyerek nem a szülő meghosszabbítása?), és tök jó lenne segíteni nekik valahogy túllendülni ezen, de egyelőre csak annyit tudtunk felajánlani Fiúval, hogy ha be kell szólni valakinek, legközelebb vigyenek magukkal minket, és mi lerendezzük őket. :D Remekül szét tudunk trollkodni bárkit, aki túl komolyan próbálja venni magát. Szóval, nem tudom, hogy igazi támogatást hogy tudunk nyújtani ebben a kérdésben, de a felajánlásunkat zajos tetszésnyilvánítás fogadta, úgyhogy legalább a hangulatot oldottuk egy kicsit.

Emellett a véletlenül elöl hagyott aszalt eper is nagy sikernek örvendett.

Ma fel kellett kelnem hajnalban kenyeret sütni (pedig úgy örültem, hogy ma nem kell dolgozni, aztán a sütéstervezésnél jól elfelejtettem, hogy ma munkaszüneti nap van), aztán délelőtt kimértem még 3 ágyást a kertben, a további kerti munka helyett meg elmentem sétálni. Ennek meglesz még a böjtje, de olyan szép idő van! 

Körbenéztem az erdőn-mezőn, hogy van-e gomba, sajnos nem találtam annyi mindent, mint reméltem (idén errefelé egyelőre teljesen kimaradt az őzláb-szezon, és nem találtam sem laskát, sem petrezselyemgombát, pedig azt hittem, legalább valami lesz ennyi eső után). Viszont! Szedtem egy fél szatyornyi szegfűgombát, amiből ebédre csináltam is egy kis adag gombás rántottát, ésss találkoztam a kedvenc gombámmal is. :') Sajnos a gépem makrofotózáshoz nem annyira jó, és nem is teljesen színhelyesek a képek, de azért van egy pár, ami vállalható lett. (Olyan jó lenne érteni a fotózáshoz is.)