Pitykekonyha 1. - gyors kaják

Arra gondoltam, hogy ha már a főzés akkora részét teszi ki az életemnek, amekkorát, akkor írok is róla. Végtelenül sokat tudok beszélni kajákról meg sütésről, főzésről, de most próbálom tematikusan csoportba szedni a dolgokat. Első körben olyan kajákat szedtem össze, amik könnyen elkészíthetőek, és nincs sok munka velük. Ezen belül két kategória létezik nálam: az elsőbe olyan kaják kerültek, amik 20-30 perc alatt kész vannak mindennel együtt, a másodikba pedig olyanok, amikhez egy kicsit elő kell készülni vagy hosszabb ideig kell sütni őket, de összességében nincs velük sok munka. Most mindkét kategóriából 5-5 kaját választottam, de természetesen hosszan tudnám folytatni mindkét sort. :D
Ja, és minden vega, nem eszem húst, de azért remélem, hogy húsevők is találnak közte olyat, ami megtetszik nekik!

(Ebben a posztban csak receptek lesznek, úgyhogy akit nem érdekel, ne is kattintson tovább.)

Mértékegységeket nem mindenhol használtam, de ha valakit érdekel valami kimaradt konkrétum (pl. hogy mit jelent a "közepes méretű zöldségkocka", vagy mittudomén), akkor kiabáljon, és pontosítok.

I. "SOS" kaják

1. zabkása
Én reggelire szoktam enni a hűvösebb idő beköszöntével. 

recept: 2 marék zabpelyhet összekeverek kevés vízzel és pár percig forralom, míg viszonylag keményre összeáll

pro:
- rengeteg variációs lehetőség van (én főzni szoktam, de van aki áztatva is szereti, sőt, előre is el lehet készíteni éjszakára beáztatva; lehet tejjel, növényi tejjel és vízzel csinálni)
- változatosan lehet ízesíteni (én gyümölcsöt és valami olajos magot szoktam rászórni, hogy legyen mit rágni, különben hamar megéhezek utána, de mindenfélét lehet rápakolni, sósat, édeset, kinek mi tetszik)

kontra:
- önmagában elég jellegtelen (vagy nem tudom, ha valaki szereti magában a zabkását, akkor ez nem érvényes, én nem vagyok ilyen)
- ki kell kísérletezni azt az állagot, amit az ember szeret (vagy legalábbis nem utál)
- nem érdemes tárolni

2. kovászos lepény
Ezt vacsorára szoktuk enni, amikor épp nincs más pékáru. 

recept: 2-3 kanál maradék kovászt (egy üvegben gyűjtöm a hűtőben) összegyúrok 1,5-2 bögre liszttel (nekem kemény kovászom van, klasszikus folyós kovászhoz több liszt kell), kb. 2 evőkanál olajjal, 1 teáskanál sóval, meg annyi vízzel, amennyit felvesz (ha olyan kedvem van, rakok még bele egy kis szezám-vagy lenmagot). Az olajat lehet egy kis joghurttal helyettesíteni, meg úgy egyébként is, ezek most nagyon közelítő arányok csak. A lényeg, hogy a végére egy könnyen formázható, nem ragadós masszát kapok. Ha nem sietünk, akkor szoktam hagyni egy kicsit kelni, hogy puhább legyen, de akár rögtön is süthető. A tésztából kis (kb. fél ujjnyi vastag) korongokat formázok, ebből a mennyiségből hármat, és száraz serpenyőben mindkét oldalát megsütöm.

pro:
- bármit lehet rá rakni feltétnek, amit szendvicsre raknánk
- nem megy kárba a kovász
- szerintem nagyoooon finom :D

kontra:
- nem könnyű úgy sütni, hogy egyáltalán ne égjen oda
- nem érdemes tárolni, mert másnaposan már nem túl jó
- kell hozzá kovász (vagyis nem tudom, biztos anélkül is meg lehet csinálni, bár ha nincs benn kovász, akkor én joghurtot mindenképp raknék bele)

3. lencse/vöröslencse dahl
Reggelire vagy ebédre is szoktam enni. A hüvelyesekben az a jó, hogy nem foglalnak sok helyet és sokáig elállnak, tehát mindig lehet otthon egy emergency csomag lencse. Nekem a vöröslencse az egyik kedvenc hüvelyesem, szóval majdnem mindig van itthon, de teljesen jól működik sima barna lencsével is.

recept: egy fej hagymát felkarikázok, olíva olajon picit megpirítom, aztán felöntöm vízzel, és hozzáöntöm a lencsét. Ez az a recept, ahol sose szoktam méricskélni, de mondjuk 3 deci víz + egy bögre lencse? Ha nagyon elfő róla a víz, akkor fel lehet önteni. Addig főzöm, amíg megpuhul (a vöröslencse 10 perc alatt kész van, a barnának kicsit több idő szokott kelleni), fűszerezem, leturmixolom, és levesként eszem. Ha eszembe jut, akkor belekockázok egy krumplit, és néha egy kis paradicsomszószt is teszek bele. Betétnek lehet főzni hozzá tojást, meg lehet szórni magokkal vagy sajttal, lehet bele tejfölt vagy joghurtot keverni, kinek mi tetszik. Én sót, borsot és kurkumát szoktam mindig rakni bele, illetve a kedvemtől függően római köményt, koriander magot, gyömbért, néha egy kis csilit (vagy ha nincs kedvem a fűszerezéssel szórakozni, akkor curry-t). 

pro:
- amíg fő, lehet valami mást csinálni (pl. mosogatni :D)
- a lencse mennyiségétől függően elég kiadós kaját lehet belőle készíteni
- tetszés szerint fűszerezhető, a betétek is variálhatók
- a hüvelyesek nagyon egészségesek
- ha túl sok készült belőle, kihűlve lehet pástétomnak használni (ha az ember olyan sűrűre szereti csinálni, mint én)
- hűtőben is remekül eltartható, újramelegíthető

kontra:
- kell hozzá botmixer

4. hummusz
Ebédhez szoktam csinálni, de a nap bármely szakában működik.

recept: csalni szoktam, és nem csicseriborsóból csinálom, hanem csicserilisztből. Ebből kimérek 125 grammot egy kis lábasba, felöntöm viszonylag sok vízzel (elvileg ugye háromszoros mennyiség kell hozzá, de nem szoktam kimérni, pedig lehet nem ártana), és addig főzöm közepes lángon, amíg be nem sűrűsödik. Ezután átkanalazom a turmixba, hozzáadok 135 g tahinit, 1 kiskanál sót, egy kis hideg vizet, 1-2 gerezd áttört fokhagymát, és összeturmixolom. Ideális esetben jön hozzá még egy fél citrom leve is, de az nem mindig van itthon. Hűtőben 2-3 napig eláll.
(csicseriliszt és tahini szintén majdnem mindig van itthon, mert imádom a hummuszt, és ez az egyik mentsváram, ha épp nincs kedvem főzni)

pro:
- multifunkcionális kaja (működik krémnek, mártogatósnak, pástétomnak, közel-keleti konyha rajongói számára köretnek is)
- sokféleképpen lehet ízesíteni (pl. céklával, sütőtökkel, római köménnyel, zöldfűszerekkel)
- pár napig eltartható
- a hüvelyesek nagyon egészségesek

kontra:
- kell hozzá turmix gép (esetleg botmixer)
- amíg fő a csicseriliszt, ott kell lenni mellette és kevergetni, mert könnyen leég

5. paradicsomos kenyérsaláta
A kedvenc nyári salátám, frissítő, ugyanakkor a kenyér miatt laktató is.

recept: ide egyáltalán nem tudok mennyiségeket mondani, bocsánat. Először felkockázom a paradicsomokat (a koktélokat csak félbe vágom). Utána felkockázom a kenyeret (az a legjobb, ha egy kicsit már száraz). Ezután egy serpenyőbe olíva olajat öntök, és belenyomok 2-3 gerezd fokhagymát. Beleöntöm a kenyérkockákat is, és igyekszem minden oldalukon megpirítani őket. Amikor megpirultak, hozzáöntöm a felkockázott paradicsomot, rámorzsolok egy kis feta sajtot, megborsozom, és ráaprítok egy kis friss bazsalikomot (vagy ha épp nincs, akkor szárítottat). Néha egy kis lila hagymát is karikázok rá.

pro:
- (szerintem) isteni finom
- jó felhasználási módja a száraz kenyérnek
- a fűszerezést lehet cifrázni más zöldfűszerekkel és öntetekkel, ha valakinek erre van igénye
- jó reggelire, vacsorára, akár ebéd mellé is (vagy ha valaki hozzám hasonlóan nem bír a melegben enni, akkor ebédre önmagában is)

kontra:
- fel kell kockázni a dolgokat :D
- nem érdemes tárolni, mert a kenyér megszottyosodik
- főleg nyári kaja (vagy hát nem tudom, már egy ideje nem veszek bolti paradicsomot, de úgy képzelem, hogy ízetlen téli paradicsomokból nem olyan finom)

II. Kevés odafigyelést igénylő kaják

1. Sült zöldségek
Ez egy elég tág kategória, de bevallom őszintén, hogy én ősszel, télen és tavasz elején ilyeneken élek. Bármilyen szezonális zöldségből el lehet készíteni, nekem a kedvenceim a batáta, a kelbimbó, a répa és a karfiol

recept: a zöldségeket felszeletelem / felkockázom, egy jénai tálba vagy tepsibe borítom őket, meglocsolom olíva olajjal, sózom, borsozom, és betolom őket a sütőbe 40-50 percre 200 fokra (lékeveréssel elég kicsit kevesebb is). 20 perc után átkeverem, hogy egyenletesen süljenek. A fűszerezést lehet variálni, én még a római köményt, illetve a za'atar fűszerkeveréket is szoktam használni (utóbbit a sütőből kivéve kell rászórni). Répát szoktam mézes-csilis fűszerezéssel is csinálni, az is isteni.

pro:
- minimális energiabefektetést igényel
- a fűszerezés szabadon variálható
- köretként és főételként is működhet
- hűtőben remekül tárolható, újramelegíthető, akár fagyasztható is
- nagyon változatos alapanyagokból lehet dolgozni

kontra:
- nem tudom, talán a villany/gázszámla

2. falafel
A csicseriborsó a legeslegkedvencebb hüvelyes növényem, minden formájában imádom. A tökéletes falafel receptjét hosszú ideig kerestem, mert őszintén szólva a poralapú változatok nem jöttek be különösebben, de végül ebben is Ottolenghi segített ki. Bármilyen étkezésre elkészíthető.

recept: előző este beáztatok 250 g csicseriborsót (ha nagyon előrelátó vagyok - ha nem, akkor reggel áztatom be). Másnap reggel (vagy 10-11 körül, ha reggel áztattam be) felkockázok egy fej hagymát  és egy gerezd fokhagymát. Lecsepegtetem a csicserit, és egy turmixgépbe öntöm. Hozzáadom a hagymát és a fokhagymát, valamint ha van itthon, akkor egy adag apróra vágott petrezselymet. Leturmixolom az egészet (az fontos, hogy ne krémszerű, pépes állaga legyen, hanem apró szemcsés - szerencsére a mi turmixunk nem pépesíti, de ha valakinek erősebb gépe van, érdemes 20-30 másodperces adagokban csinálni). Ezután jöhet bele másfél evőkanál finomliszt, fél kiskanál sütőpor, fél teáskanál tómai kömény, fél teáskanál koriander, só, bors, illetve negyed teáskanál csili vagy Cayenne-bors (ezt néha kihagyom) és ha szükséges, akkor 2-3 evőkanál víz. Összeturmixolom még egy kicsit, aztán kanállal is átkeverem, és a hűtőbe rakom állni (legalább fél órát). Végül kézzel kissé lapított gombócokat formázok belőle, és bő olajban kisütöm.

pro:
- ISTENI finom
- tárolható, újramelegíthető, fagyasztható - lehet belőle egyszerre nagyobb adagot készíteni
- jó reggelire, ebédre, vacsorára, nassolni, mártogatni, mindenre is
- együnk több hüvelyes növényt! :))

kontra:
- kell hozzá a turmix
- valamennyire előre kell gondolkodni
- ha valakit zavar az olajszag, akkor nem ideális étel

3. fermentált köles-gombóc
Ez egy remek túrógombóc-alternatíva, amivel kb. két évvel ezelőtt találkoztam. Először kicsit szkeptikus voltam, de tényleg túrógombóc-szerű!

recept: egy befőttes üveget 2/3-ig megtöltök kölessel, a maradékot feltöltöm csapvízzel, belezuttyintok egy kis gyömbérkovászt és citromhéjat, aztán 3 napig állni hagyom (ideális esetben legalább 18 fokon). Utána leöblítem a kölest, egy lábasban felöntöm vízzel és addig főzöm, amíg el nem kezd pépesen összeállni. Ezután megvárom, hogy kézmelegre hűljön, gombócokat formázok belőle, és már kész is! Lehet bele gyümölcsöt rakni (én cseresznyével csináltam), általában pirított zsemlemorzsával és tejföllel szoktam tálalni, de ezt is úgy lehet variálni, ahogy csak akarjuk. Nem mondom, hogy pont olyan, mintha túrót ennék, de egészen hasonlít, és ha jól sikerül, akkor még finomabb is.

pro:
- minimális energiabefektetés kell hozzá
- édes, anélkül, hogy cukor lenne benne
- desszertként is fogyasztható
- a fermentált dolgok rendkívül egészségesek (és ez az egyik legegyszerűbb fermentált kaja)
- hűtőben 1-2 napig tárolható

kontra:
- érdemes gyömbérkovászt használni, hogy tuti ne menjen rossz irányba a fermentáció
- határozottan előre kell gondolkodni hozzá

4. saksuka
Avagy közel-keleti lecsó. Nem tudom, hogy pontosan mitől lesz a lecsó lecsó, a saksuka meg saksuka; én alapvetően a fűszerezés alapján különböztetem meg őket.

recept: egy fej hagymát felkockázok, kevés (!) olíva olajon megpirítom, aztán ráborítom a többi zöldséget (felkockázott paradicsomot és paprikát mindenképp, de ha van itthon, akkor kerülhet bele spenót vagy mángold, cukkini, gomba, stb.), fűszerezem, és megkeverem egy kicsit. Pár perccel később csinálok 1 vagy 2 "lyukat" a zöldségmasszában és beleütök lyukanként egy tojást. Ezután kicsire veszem a lángot, és én rá szoktam rakni egy fedőt (nem szeretem, ha nagyon folyós a tojás, ne kövezzetek meg légyszi!), aztán kb. 10 percig hagyom rotyogni. Ha összefőtt, még morzsolok rá egy kis túrót vagy feta sajtot, vagy reszelek rá valami reszelhető sajtot. Fűszernek én sót, borsot és római köményt szoktam használni, a végén pedig szórok rá újhagymát és petrezselymet, ha van itthon.

pro:
- nagyon-nagyon finom és viszonylag gyorsan megvan (néha még reggelire is megcsinálom!)
- egyszerre zöldséges és tojásos
- változatos alapanyagokat lehet használni hozzá
- a nyári paradicsomdömping idejére remek fogás
- hűtőben 2-3 napig tárolható, újramelegíthető

kontra:
- fel kell vágni mindent
- ez is főként nyári kaja (de aki nálam kevésbé szigorú az idényzöldségek használatában, az ősszel-télen is elkészítheti, szerintem ennél kevésbé jön ki, ha nincs a paradicsomnak annyi íze)

5. Minestrone
Ez az igazi kőleves, ha telente nincs kedvem a hideg konyhában ácsorogni, ilyet szoktam csinálni.

recept: ami tutira kell hozzá, az a paradicsomszósz. Ezen kívül meg ami zöldség van otthon, én általában répát, céklát, zellert, krumplit vagy batátát és babot (vagy valami más hüvelyest) teszek bele. Először felkockázott hagymát és fokhagymát megpirítok egy kis olajon, aztán felöntöm egy kevés vízzel, beleborítom a közepes méretű kockákra vágott zöldségeket, beleöntöm a paradicsomszószt, fűszerezem, rárakom a fedőt, leveszem a lángot, és hagyom 50-60 percig rotyogni (néha azért ránézek, és megkeverem). Fűszernek sót, borsot, kakukkfüvet, oregánót, majorannát és római köményt szoktam használni. Én önmagában is megeszem ebédre, mert elég kiadós, de természetesen lehet utána másodikat is enni. :)

pro:
- nehéz elrontani
- a fűszerezést lehet variálni
- szinte bármilyen zöldségből elkészíthető
- jó maradékmentő kaja
- tárolható, újramelegíthető
- nagyon kiadós leves

kontra:
- villany/gázszámla
- ha nem sikerül annyira jól, akkor sokáig tart megenni

 

ráadás: kovászos kenyér és egyéb péksütemények
Ezt csak azért akartam idebiggyeszteni a végére, mert sokan hiszik azt, hogy a kovászolás valami baromi időigényes dolog. Ez nem így van. A kovászos kenyér valóban sokáig készül, de az idő nagy részében fekszik a pulton/asztalon/kályhapadkán és kel. A kovászos kenyeremmel a dagasztással és a formázással együtt szerintem nettó 20, max 30 perc munka van. A kiflivel szintén. Csak közben rengeteget állnak, amíg dolgoznak a kis mikroorganizmusok a tésztában. Amiért mégse soroltam be őket a második kategóriába az az, hogy a kovászos tésztával azért meg kell tanulni bánni, így egyszerű kajának nem mondanám őket azért. Talán erről is írok majd egy külön bejegyzést. :)