Nem is tudom, mit írnék szívesen, volt egy csomó napi apróság - egérfogás, borsóvetés, almás crumble, séta, előrehozott adventi éneklés, vacsora ex-Lakótárssal és Göndörrel -, meg volt az is, hogy hosszú idő óta először nem at éreztem, hogy hogy merészel sütni a nap, amikor én legszívesebben egész nap aludnék, hanem örültem a fénynek (és 2 egész órát kint is töltöttem, ami mostanában nagy szó...), meg az is, hogy úgy érzem, hogy túl sok dolgot kéne egyszerre megoldani, ezért semmivel sem haladok. Meg ilyenek.
Nekem kicsit teher volt most ez a blogvember - tudom, senki nem kötelezett rá, hogy csináljam, de enlítettem már, hogy néha nehezemre esik abbahagyni (feladni!) dolgokat? -, szerettem volna több témáról írni, de általában csak a naplózásra maradt energiám, meg ugye láttuk, hogy mentálisan kicsit szétcsúsztam megint, hát ez van. Lehet, hogy akármennyire is fáj, ennyi év küzdelem után, el kellene fogadnom, hogy egyszerűen nekem sokkal nagyobb energiabefektetés a mentális stabilitásomat fenntartani, mint az ismerőseim többségének.
Köszönöm mindenkinek, aki itt volt velem! És köszönöm mindenkinek, aki írt novemberben, jó volt olvasni titeket! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése