Úgyhogy még számít (haha).
Vettem 235 forintért egy nadrágot, túl sokat beszéltem (túlcsordult bennem a keserűség), és este társasoztunk (Carcassone és Bandido), ami szörnyen jól esett.
Szeretném, ha december 12-e lenne, onnantól kezdve erre az évre már nem lesznek munkabeli kötelezettségeim. Totál szétcsúsztam, mármint nem csak a munka miatt, hanem, nem is tudom, hogy írjam le ezt az érzést, mintha elkezdtem volna feloldódni a külvilágban. Ha nincsenek körülöttem emberek, ha nincs konkrét feladatom, nehezemre esik "létezni" - mármint nem a létezés esik nehezemre, hanem saját magam elkülönítése minden mástól, meg az idő érzékelése. Nem tudom jól szavakba foglalni.
Na mindegy, inkább alszom, hátha holnapra javul ez a széthullás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése