Ma reggel elhagytam Londont, a buszon ülök Edinburgh felé. Mondanám, hogy remélhetőleg most egy darabig nem kell visszatérnem, de sajnos hazafelé is Stanstedről repülök végül, úgyhogy lesz még egy köröm a londoni tömegközlekedéssel...
... ami egy RÉMÁLOM. Legalábbis nekem.
Kinéztem egy útvonalat a buszpályaudvarig, amihez az elején kellett 20 percet sétálni, de nem kellett átszállni. Ez a terv már az elején kútba esett, ugyanis nem járt a metró. A londoni buszozás és átszállás gondolatára a pánikroham kerülgetett, úgyhogy először megpróbáltam taxit hívni. Ezzel bazisok idő elment, utólag visszanézve hiba volt, de mindenképp meg akartam úszni az átszállásokat. Mindenesetre nem sikerült taxit hívnom, úgyhogy felültem egy buszra, ami elvitt a legközelebbi vonatállomásig. Itt megint eltöltöttem egy csomó időt, mire leesett, hogy a metrójegyemmel (ami 6,7 font volt) nem tudok felszállni a vonatra, ráadásul a vonatról is át kellett szállni. Mivel fogalmam sincs róla, hogy működik a londoni tömegközlekedés és nincs Oyster Cardom, hogy olcsóbban utazhassak, végül 2 külön (4 fontos) jegyet vettem a 2 külön vonatra. Egy is elég lett volna, de egyrészt nem tudtam tisztán gondolkozni, másrészt ha tudok, akkor se biztos, hogy meg merem kockáztatni, hogy bent ragadok valamelyik állomáson. Utólag könnyű okosnak lenni. Így összesen kb. 15 fontot költöttem arra, hogy eljussak a k.rva buszpályaudvarra, pedig biztos meg lehetett volna oldani olcsóbban is. Ráadásul az egyik állomáson becsukott a jegykapu, és percekig küzdöttem, mire sikerült kiszednem onnan a hátizsákomat, a végén pedig rohantam a buszhoz, éppenhogycsak elértem. Amikor rájöttem, hogy neccesen fogok csak odaérni, és esélyes, hogy lekésem a buszt, majdnem feladtam, hogy inkább hazarepülök ma. Leginkább azt tartott vissza ettől, hogy a repjegy még egyszeri megváltoztatása többe került volna, mint egy új buszjegy Edinburgh-ba.
Ezután szembesülnöm kellett vele, hogy bár nem jött a taxi, a pénzt mégis levonta az app a kártyámról. Ezt elvileg vissza fogom kapni, de amikor először megláttam, a gutaütés kerülgetett. Emellett lemondtam a szállásomat is végül (mert Booking ügyfélszolgálata lóf.szt se csinált), és erre jött az üzenet, hogy non-refundable a foglalásom, de ők kedvesek és 30%-os refundot adnak, ha szeretném. Itt megint majdnem elszállt az agyam, de aztán bemásoltam a múlt héten kapott üzenetet és viszonylag udvariasan megkérdeztem, hogy akkor most mi van, és szerencsére akkor már kapcsoltak, és visszakapom az összes pénzt. De most már kicsit cafatokban vannak az idegeim. Remélem ezzel vége a megpróbáltatásoknak, nem tűnik el mondjuk a bőröndöm vagy karambolozunk vagy mittudomén, mert nem tudom, mennyit bírok még ki.
Hű, le a kalappal, én már a Veled megtörténtek egyetlen egy százalékától is hülyét kapnék. Ügyes vagy, ahogy megoldod a problémákat! És tök fáradtan!
VálaszTörlésKöszönöm. :) Én is hülyét kaptam. :D Csak nem akartam zokogva magyarázkodni egy random londoni vasútmegállóban senkinek, úgyhogy inkább összekaptam magam.
TörlésNa, hát ezt a valamelyik 3 ember egyike mondhatta volna, akiktől útbaigazítást kértem... még volt, aki jegyet venni is segített. Mindenesetre köszönöm az információt, remélhetőleg legközelebb kevésbé stresszes körülmények közt ki tudom próbálni. :)
VálaszTörlésA Kew Gardensbe remélem eljutsz valamikor, szerintem tényleg fantasztikus élmény!