Na, hát a tegnapi nap a Kew Gardensben még jobban sikerült, mint az első. Több oka is volt, pl. vittem magammal kaját, úgyhogy nem éheztem egész délután; sütött a nap, úgyhogy le tudtam ülni, amikor épp úgy éreztem, hogy leszakad a derekam; és talán kevésbé voltam stresszes is (bár ebben nem vagyok biztos, még mindig egy hatalmas stresszgombóc vagyok, pedig azóta áttettem a hazautat). Na de mindegy, panaszkodni majd máskor fogok, a lényeg, hogy tegnap majdnem egészen zárásig a kertben voltam (bár az utolsó két órában már csak ücsörögtem egy padon meg vásároltam). A derekam még így sem volt túl boldog, este volt egy pillanat, amikor azt hittem, hogy nem fogok többet felállni. Ömlesztett beszámoló következik sok képpel.
Először is visszamentem a mérsékelt égövi házba, hogy a másik felét is alaposan körbejárjam. Előtte még gyorsan lefotóztam a cseresznyevirágzás is:
Az üvegházban és a mellette levő Davies Felfedezőházban természetesen az új-zélandi és ausztrál növények nyűgöztek le leginkább, különösen a páfrányfák. De voltak még egyéb érdekességek is, mint pl. a "fűfa" vagy a mindenféle kefevirágok.
Ezután (a képekből nem látszik, de a két házon együtt kb. 2,5 óra alatt értem végig, közben 10 perc pihenővel) nekivágtam az arborétum-résznek. Vagyis annak a résznek, ahol tegnap még nem jártam. Ámulva nézegettem a vörösfenyőket - eddig is az egyik kedvenc fafajom volt, és most is teljesen el voltam telve tőlük. Emellett még az andalúziai jegenyefenyőket és a ciprusokat nézegettem hosszú időn keresztül.
Ezután ücsörögtem egy jódarabig a tóparton, és olvastam. Meg néztem a ludakat, a vízityúkokat, a szárcsákat és a hattyúkat. Róluk nem igazán készültek képek. Egy ponton még egy róka is feltűnt, elijesztette a galambokat, aztán elkocogott. Délután pedig két mókust láttam (amikor szintén egy padon ülve olvasgattam). Miután úgy éreztem, hogy megint tudok járni, vettem egy nagy levegőt, és bementem a Princess of Wales Conservation Centerbe, ahol különböző típusú élőhelyek szerint gyűjtik a védett és védendő növényfajokat. A tömeg ellenére is kifejezetten tudtam élvezni, sőt, csodálatos volt! A Jade Vine nevű növény a maga fluoreszkáló kék virágaival egészen lenyűgözött, de a rovarevő növények szobája is nagyon érdekes volt, ahogy száraz élőhelyeket bemutató kaktuszos-muskátlis terem is, és persze az orchideákat is tátott szájjal bámultam. Nem tudtam mindent lefotózni, de talán nem is baj.
Ezután majdnem feladtam, mert már nagyon fáradt voltam, de aztán egy rövid ücsörgés után úgy döntöttem, hogy mégse. Megnéztem az óriási sziklakertet, ahol kökörcsineket fotóztam leginkább, illetve körbejártam a Agilus Evolúciós Kertet, de annak a legnagyobb része most elég kopár. Benéztem a konyhakertbe is, ott is meglepően kevés dolog volt az ágyásokban. A fűgyűjtemény sem volt túl izgalmas ebben az évszakban. Végül elmentem shoppingolni: egy hűtőmágnessel, egy képeslappal és két könyvvel tértem ki a boltból (volt még egy harmadik könyv is, ami nagyon tetszett, de annyiba került, mint ez a kettő együtt, úgyhogy azt majd legközelebb veszem meg).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése