új év, új élet

Ja, nem. 

A szilveszter elég békésen telt, de pont jó volt így, mert képtelen lettem volna ennél több embert vagy szocializálódást elviselni. Kaját persze megint többet csináltunk, mint amennyi elfogyott, úgyhogy még szerintem egész jövő héten is rugelachot, citromos-mákos tortát meg keksztortát fogunk enni. Mindoztunk, mocsaraztunk meg Mi lenne ha...-ztunk éjfélig, koccintottunk, aztán még beszélgettünk egy kicsit, és szétszéledtünk. A hétvégét a pihenésnek szenteltem, tegnap voltunk újévi ebéden Tanárnéninél (természetesen lencsét ettünk) meg sétálni, de azon kívül leginkább olvastam meg punnyadtam, meg lezártam az előző évet, és elkezdtem azon gondolkodni, hogy mi legyen az ideivel. 

Szeretnék ebben az évben többet foglalkozni a műhellyel, és kitalálni valami olyan pénzkereseti forrást, amihez nem kell napi 4 óránál többet a gép előtt ülnöm. Még azon is elgondolkoztam, hogy megkérdezem a céget, akiknél májusig dolgoztam, hogy heti 15-20 órában van-e valami lehetőség, mert tulajdonképpen szerettem ott dolgozni, de aztán mindig eszembe jutnak a végeláthatatlan hétfői megbeszélések, és hátrébb sorolom ezt a lehetőséget listán. Pénteken megyek egy állásinterjúra Budapestre, aztán majd meglátjuk. Arról is volt szó, hogy márciustól megörökölhetem Kertész cikkírós munkáját, ha az ottani szerkesztőség belemegy. Meg arra is gondoltam, hogy kiváltom az őstermelőit, és majd lesz vele valami. Mindenesetre a következő pár hétben ez lesz a fókuszban. Van vagy négy ötletem, hogy mivel akarok foglalkozni, de ki kell választani egyet, és elindulni afelé, különben nem lesz egyikből se semmi. Csak hát olyan nehéz dönteni...

Mindenesetre jövő héten megsütjük Fiúval az Év Eleji Lasagne-t, amit tradicionálisan télen szoktunk csinálni (az utóbbi 2-3 évben januárban), a fele vegetáriánus, a fele húsos (és a kettőt egy tésztakerítés választja el), és kb. egy fél napig tart elkészíteni, úgyhogy általában évente csak egyszer szánjuk rá magunkat. Szerdán meg véradásra megyünk - erre kicsit készülnöm kell lelkileg, tavaly nem jött össze és majdnem elájultam, remélem most nem csukják be az ablakokat úgyis milyen k.rva tavaszi idő van már és akkor nem fulladok meg a maszk alatt. Ezen kívül megpróbálkozom megint a kovászos kenyérrel (mostanában csak kiflit sütök, mert az tuti sikerélmény), most már van két kovászos kenyeres könyvem is, nehogy már mindig csak kiflit süssek.

A másik idei fogadalmam az volt, hogy a szobámat cuccos szobából átalakítom lakószobává. Hátha működik Murphy, és ha megcsinálom, akkor beköltözünk idén a saját házunkba. Neki is ugrok holnap ennek a projektnek.