Ezzel a bejegyzéssel nem leszek népszerű, de vállalom ezt a kockázatot, mert szörnyen fel tud dühíteni ez a dolog: az az egyre elterjedtebb jelenség, hogy sokan mélységes meggyőződéssel állítják, hogy a glutén maga az ördög. Ha egy hasonlóan drámai kijelentéssel akarom kezdeni a rantelésemet, akkor: nem, a glutén nem az ördög, a glutén a civilizációnk alapja.
A gabonafélék voltak az első háziasított növények. Alsó hangon is tízezer éve (!!) fogyasztjuk őket. Ha a glutén önmagában olyan rosszat tenne a szervezetünknek, akkor nem ettük volna évezredeken keresztül mindenféle különösebb probléma nélkül (itt most nyilván nem a cöliákiás betegekről beszélek). Az esetek többségében nem magával a gluténnal van baj, hanem általánosságban az étkezési szokásokkal:
- Az elfogyasztott gabonafélék mennyisége. Igen, a glutén nehezen emészthető cucc. Nagy mennyiségben tényleg nehezen birkózik meg vele a szervezet. Nem kell napi háromszor kenyeret meg tésztaféléket enni.
- Ha már itt tartunk, akkor a legtöbb, és főleg az olcsó bolti kenyereket is jobb kerülni. Ezek olyan gyors eljárással készülnek, melynek során a tésztának nincs ideje megfelelően tartós szerkezetet kialakítani. Úgyhogy telenyomják valamivel, ami szerkezetet ad neki: gluténnal. Aztán ha valaki megeszik napi fél kiló ilyen felpumpált kenyeret, akkor eg idő után tényleg túl sok lehet belőle.
- Sok ember emésztőrendszere amúgy is le van harcolva a sok zsíros / cukros / gyári kaja miatt, a bél mikrobiomja legyengült állapotban van, és emiatt megint csak nehezebben birkózik meg a nehezen emészthető tápanyagokkal.
- Azt is kimutatta már egy csomó kutatás, hogy a gluténérzékenység összefüggésben áll egy glifozát nevű növényvédő szerrel, amivel
nyakra-főre vegyszerezik a gabonákat ismég hülyeségeket is beszélek, köszönöm a jelzést poppy! Szóval, nem a gabonákat permetezik agyon glifozáttal, hanem vetés előtt magát a szántót, és így a talajból kerül utána a gabonába (onnan pedig a szervezetünkbe). Vagyis valójában egyáltalán nem biztos, hogy a gluténra allergiás az ember, hanem lehetséges, hogy tulajdonképpen a glifozát okozza a problémát. Sajnos a bio lisztaz árstop miattmég mindig jóval drágább, mint a nem bio, úgyhogy ezt a problémát nehéz megkerülni.
Ezzel persze nem akarom tagadni, hogy a gluténmentes étrend hozhat pozitív változásokat az ember életébe. Természetesen hozhat, és azt sem vonom kétségbe, hogy a szervezet tényleg tud allergiás reakciókat produkálni a gluténra - csak épp nem amiatt, mert a glutén rossz, hanem egy csomó tényező (étrend, életmód, a fogyasztott tésztafélék mennyisége, a liszt minősége) együttes fennállása van a háttérben.
Köszönöm, hogy végighallgattatok. Légyszi ne kövezzetek meg.
Ámen.
Sajnos egyre több a gluténerzékeny ma már, ez tény. Én pl. nem tipikusan gluténerzékeny vagyok, hanem autoimmun beteg, akiknek szintén a glutén teljes kiiktatását javasolják. Ahogy bélgyulladásos betegségeknél is.
VálaszTörlésSzóval nem egyszerű ez.
De mióta elhagytam a glutént, jobban vagyok. Most próbálkoztam saját szakállamra visszahozni, mert annyira hiányoztak a régi állagok-ízek, de megint visszaestem.
Érdemes mindkét oldalt látni ebben a kérdésben, nem csak a hagyomány felől megközelíteni. Ma már sokkal kevesebbet bír el az emesztorendszerunk.
És tudom, sokat rontanak a divat-gm-esek is a dolog megítélésén...
Igen, a glutén "kiluggatja" a bélfalat, ezáltal átjárhatóvá teszi (=leaky gut), a káros anyagok bejutnak a véráramba és ellenanyagok képzésére kényszeritik a szervezetet, ami sokszor túllö a célon és saját szövetei ellen is képez ellenanyagot. Igy alakulnak ki bizonyos autoimmun betegségek, amiknek a kiindulópontja valamilyen káros fehérje volt, pl a glutén vagy a kazein, a tejfehérje. Gondolom, tehéntejet se nagyon ihatsz autoimmun betegként? Mindezt a Dr Csomai Zita podcastjában hallottam, ö nagyon sok érdekes elöadást tart a témában.
TörlésDe pont ezt mondom, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a glutén a baj, hanem lehet, hogy a glifozát, ami gyakorlatilag minden nem bio minősítésű lisztben benne van. Ettől még a gluténos termékek elhagyása lehet jó döntés, és eredményezhet egészségesebb életmódot. És nem is akarom azt mondani, hogy ne csináld te, vagy akárki más. Csak maga a jelenség zavar: hogy egy összetett problémára (ami az emésztőrendszer rossz működése) egy egyszerű választ próbálunk adni.
TörlésSzerintem én értem, hogy mit akarsz mondani. (persze, lehet, hogy tévedek) A táplálkozással kapcsolatban amúgy is nehéz kiigazodni és sokszor tényleg erös indulatok csapódnak össze. Ez is egy érdekes kérdés, hogy vajon miért? Nem mindegy, mit eszik a másik? (ezek költöi kérdések) Még az jutott eszembe, hogy az az érv, hogy a gabona nem lehet ártalmas, hiszen már több tizezer éve esszük, nem állja meg a helyét (legalábbis igy olvastam), mert ez a pár tizezer év még túl kevés ahhoz, hogy a húshoz szokott emésztörendszerünk fel tudja dolgozni.
TörlésIgen, a táplálkozás tényleg érzékeny téma, nekem az egyik legérzékenyebb. Szerintem ez egy kicsit hit-kérdés is, mert annyi egymásnak ellentmondó kutatás meg személyes tapasztalás van, hogy lehetetlen abszolút igazságot hirdetni.
Törlés"...a gabona nem lehet ártalmas, hiszen már több tizezer éve esszük, nem állja meg a helyét (legalábbis igy olvastam), mert ez a pár tizezer év még túl kevés ahhoz, hogy a húshoz szokott emésztörendszerünk fel tudja dolgozni. "
Ezzel nem értek egyet. Három dolog miatt:
- ha tényleg annyira ártalmas lenne, hogy a többség emésztőrendszere nem tud megbirkózni vele, akkor eleve nem terjedt volna el annyira gyorsan egész Eurázsiában a gabonatermesztés;
- számomra meggyőzőek azok az érvek, melyek szerint az ember alapvetően nem hús-, hanem mindenevő (így az emésztőrendszere is viszonylag rugalmas), tehát nem arról van szó, hogy alapvető életmódot váltottunk volna;
- ennyi idő alatt is bekövetkezhetnek jelentős változások, erre a legjobb példa pont a laktóz (ebben az esetben egyetlen gén mutációján múlik, hogy meg tudja-e felnőttként is emészteni a laktózt valaki, és genetikailag nagyon jól behatárolható, hogy mely népek körében terjedt el ez a gén, és hol nem).
Igen, én is sokkal jobban vagyok, mióta nem eszem glutént, önként kezdtem el a diétát és tényleg nem egyszerü betartani. Sok helyen olvastam, hogy a régi tipusu búza nem volt ennyire káros, mint a mai, modern (olcsóbb?) fajtái, vagy a vegyszerezett, ahogy te is írod. Sok élelmiszerre igaz ez, hogy a ma ismert fajtái kevésbé egészségesek, mint az eredeti, pl. bizonyos almafajtáknál is igy van. De nem rosszindulatból kédezve, hoszen nyilván te sem kapsz pénzt a posztodért senkitöl: nem mindegy, hogy miért hagyjuk el a fehérlisztet? A glutén miatt vagy a vegyszer miatt? Ha szinte csak ezt az olcsóbb, vegyszeres, vagyis a "veszélyesebb" fajta liszthez lehet hozzájutni a hétköznapokban, akkor azt kell elhagyni. Ha valakinek viszont lehetösége van felkutatni és kifizetni a kevésbé káros lisztet, az vegye meg.
VálaszTörléselhagyjuk=drasztikusan csökkentjük
TörlésAz ősgabonáknak valóban kisebb a gluténtartalma (de sajnos az ezekből készült lisztek pillanatnyilag még drágábbak, mint a bio lisztek).
TörlésA kérdésedre válaszolva: de, nekem teljesen mindegy, hogy ki mit eszik. Ez a kirohanás nem egyes embereknek szól, hanem magának a jelenségnek, hogy egy amúgy teljesen semleges dolgot (jelen esetben a glutént) közellenségnek kiált ki a közvélemény. Nekem semmi bajom azzal, ha valaki nem eszik fehérlisztet - azzal viszont igen, amikor azt bizonygatják, hogy nekem is át kéne térni a gluténmentes étkezésre, mert az jobb. Vagy amikor egy nem cöliákiás személy (aki egy éve kezdett gluténmentesen étkezni) rám ripakodik, hogy gluténos kézzel nyúltam a gluténmentes halrudacskájához.
Ez a harag, amit most kitört belőlem, amúgy egy sokkal nagyobb frusztrációhalmaznak a része, ami az ipari mezőgazdasággal, a klímaváltozással és a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatos, szóval nem csak így magában lóg a levegőben. Csak nehezen írok erről, írásban annyira könnyen félreérthető, amit mondani szeretnék.
Köszönöm, hogy leírtad a saját tapasztalatodat!
VálaszTörlésNekem is volt egy időszak, amikor megpróbáltam leszokni a finomlisztről meg a cukorról. Nem sikerült, de azóta sokkal kevesebbet eszem mindkettőből, és nem is érzem, hogy problémát okoznának. :)
Szia! Segítenél abban, hogy ezt honnan szedted, hogy a glifozáttal nyakra-főre kezelik a gabonákat is? A glifozát egy/több totális gyomirtószer hatóanyaga, így ha azt akárhova is kipermetezik, ott semmi sem fog teremni.
VálaszTörlésAz egy másik kérdés lehet, hogy adott mennyiségben fennmaradhat a talajban, vízben...stb, így mondjuk ha egy glifozáttal lekezelt táblába azon az őszön búzát vetnek, akkor bekerülhet a magokba ez a vegyület is.
GMO növényekről, pláne búza tekintetében Magyarországon szerencsére még nem beszélhetünk.
Szia! Igazad van, ezt rosszul írtam, nem a gabonákat vegyszerezik vele, valóban a talajból kerül a növényekbe. Köszönöm, hogy rákérdeztél, ki is javítom!
TörlésMilyen udvariasan válaszoltál annak, aki így kezdte, hogy "segitenél abban, hogy ezt honnan szedted..."
TörlésNekem ez még bőven belefér, szerintem a trollkodás ott kezdődik, hogy nem kérdez semmit, hanem egyből kijelenti, hogy tájékozatlan gyökér vagyok, amiért rosszul mondtam/írtam egyvalamit. :)
TörlésKedves hobelevanc! Nem állt szándékomban trollkodni/bunkónak lenni; talán rosszul/helytelenül fogalmaztam, sajnálom. Ugyanakkor mivel a 4. pont a szakmámat is érinti, és gabonát nagyon ritkán kezelünk totális gyomirtó szerrel, ezért írtam kommentet. :) <3 És ha tényleg lenne egy erre vonatkozó kutatás, én is szívesen elolvastam volna.
Törléspitykegomba, köszönöm, hogy Te (hogyan fogalmazzak jól :D :D :D ) jól fogadtad a kommentemet, és javítottad is a bejegyzésedet! <3
Utána olvasva egy kicsit, egyébként pont a hüvelyesekben, a gabonafélékben, a gyapotban és pl a szálastakarmányokban is magas koncentrációban kimutatható. A hüvelyeseket pl a vegáknak (is) ajánlják, mint fehérjeforrás, a "gyapotot" magadon hordod aztán, a takarmány meg hússá és tejjé alakul....
Tény, hogy egy nagyon "kényelmes" vegyület, mert csak kiszórod, és le van a gond a gyomirtásról, de valószínűleg azért még kívánna pár kutatást/kísérletet, mint olyan.
Azzal védik a glifozátot, hogy az emberi és állati anyagcserére nincs hatással, egy kifejezetten csak növényekre és baktériumokra jellemző enzimműködést gátol - emiatt biztonságosnak nyilvánították. Csak azóta kiderült, hogy az emberi szervezetben több mikroba él, mint saját sejt, és ezeknek egy jelentős része az emésztésünkben segédkezik, és ezeknek a működését is gátolja a glifozát, ami viszont már nyilván hatással van az emberi emésztésre és egészségre is...
TörlésPersze nem lehet teljesen kikerülni ezt se, meg egy csomó más vegyszert se, akármennyire igyekszik az ember de én pl. nagyon örülnék, ha ez is egy olyan felkapott (ismert) téma lenne, mint az ételallergiák önmagukban...