kis kerti képeskönyv 4. + elmélkedések

Most kicsit úgy érzem, hogy be vagyok zárva a fejembe. De szerencsére itt a kert, ahol végtelen időt el lehet tölteni...

... például azon való töprengéssel, hogy mi a fenét fogok csinálni ennyi levéllel (mármint persze nem csak ennyi van, hanem még egy jó adag saláta, rukkola és ázsiai káposzta is), például:

Főleg, hogy a saláták már istentelenül keserűek, úgyhogy magukban nem annyira finomak. De legalább szépek!

Egy másik örök kérdés, hogy meddig fut még a Shiraz lilahüvelyű borsó:

(Persze segített volna a helyzeten, ha nem ma jövök rá, hogy ez bizony cukorborsó, nem kifejtőborsó, mint ahogy eredetileg gondoltam - nem tudom, miért, mert a rendelésben is egyértelműen benne van, hogy ez cukorborsó.) Azt hittem, elég lesz neki akkora támrendszer, mint a sima borsónak, de úgy nő, mintha húznák, és most nem tudom, mit csináljak vele.

Megállapítottam, hogy ideje volna felszedni a retkeket (már csak azért is, mert kezd elfogyni a hely az ágyásokban), illetve hogy hellyel-közzel kikeltek a répák!

Nem sikerült kinyírni az összes leveles kel palántámat se, szerencsére.

Kiültettem  még egy adag petrezselymet (most már megnőhetnének, mert hiányzik a friss petrezselyem), meg egy adag babot (amit elpalántáztam, hogy biztosra menjek). Igen, magamnak csinálom a munkát. Ez van. A babokról még nem készült fotó, de majd! Majd.

A kiültetett szotyifák is jól érzik magukat. Idén lent a háznál nem volt árvakelés, úgyhogy oda majd viszek még egyet, hogy ne szakadjon meg a sorozat. De kicsit azért szomorú vagyok, mert ez egy másik fajta, ami csak egy nagy tányért növeszt általában, nálunk meg sok feje volt a szotyifának. Na de, ez legyen a legnagyobb baj. Sztárfotó kabócával:

 Lassan lehet hagymát egyelni (újabb dilemma az, hogy a maradék hagymát érdemes-e még elduggatni a lenti kertben vagy már több vesződség, mint amennyi termés lesz belőle).

Palántafronton sajnos nem állok olyan jól. Mármint a többség, ami megmaradt, egészséges és növöget, de még a legnagyobbak is tizedakkorák, mint amiket a piacon lehet kapni. Jövőre elkezdtem januárban én is a paprikát meg a padlizsánt, most már lesz hol.

Idén a paradicsompalánták túlélési aránya a legrosszabb a bazsalikomok után. Hétfőn például kinyírtam az összes (nem túl sok) szarvasbogyó és manó paradicsomot, amikor leöntöttem a tálcáról a felgyűlt vizet, ők meg elborultak. RIP. Aztán vannak a bordó koktélparadicsomok, amik tökre úgy néznek ki, mintha megfáztak volna, de ma elgondolkodtam azon is, hogy talán gyárilag ilyenek, mert amúgy nem akarnak megpusztulni:

A többi paradicsom hasonlóan kicsi (vagy még kisebb :D), de eggyel egészségesebb kinézetű.

A túlélő bazsalikomok közt van, amelyik szépen növekszik. Nem bírtam tovább, és a Sparban vettem egy cserép bazsalikomot, aztán gyorsan kiültettem a kertbe, hogy legyen mit szedni, de azért nem bánnám, ha a sajátjaim is megnőnének annyira, hogy lehessen szüretelni róluk.

Paranoid vagyok, és a cukkinit is elpalántáztam.

Illetve van még egy darab túlélő malabárspenótom!

Nem csak paranoiából, hanem kíváncsiságból a büdöskéket is elpalántáztam, kétfélét is. Az egyik a "sima" büdöske/bársonyvirág (Tagetes patula), a másik pedig a nagyvirágú büdöske (Tagetes erecta). Egyikből se kelt ki minden mag, de amik igen, azok szépen növekednek, lassan kell nekik is helyet keresni.

És a végére a legnagyobb kérdés: vajon hogy fogom szétültetni ezt a csírázási kísérletnek indult lila tomatillo tömeget?? (2018-as magok voltak, nem túl ideális körülmények közt tárolva, gondoltam először megcsíráztatom őket, aztán majdnem az összes kikelt, és akkor még nem volt a király palántanevelő sarkom, úgyhogy így maradtak.)