Elkezdtem ledolgozni a lemaradásaimat, de nyilván nem haladok olyan gyorsan, mint szeretnék. Mindenesetre kiültettem a leveleskel palántáknak kb. az egyharmadát (és kb. az egyharmad egyharmada bele is halt a műveletbe); lenyírtam a füvet (eső előtt); MAJDNEM bejelentettem a vállalkozásomat, de aztán kiderült, hogy úgy nem lesz jó, ahogy én gondoltam, úgyhogy inkább mégse; takarítottam; beoltottam néhány farönköt (ez is olyan 30%-os sikert); kigyomláltam a festőbuzérokat a műhelykertben és megcsináltam a büdöskeágyást (és maradt még egy csomó mag, amivel fogalmam sincs, mit fogunk csinálni). Ma kenyeret sütök, délután megcsináljuk a szappant. Holnap futok, holnapután meg főzök és szülinapozunk. Május végén megyek egy konferenciára Bukarestbe, megvettem a vonat- és repjegyeket, lefoglaltam a szállást, és remélem gyorsan visszafizetik nekem, mert már aggasztóan elfogy a pénzem (úgyhogy úgy néz ki, hogy vissza kell mennem sorozatokat fordítani, fucking hell).
Persze ebből mind csak azt látom, hogy még mindig van egy csomó feladat, sőt, közben egyre több van, mert eszembe jutott, hogy a lenti kerttel is kéne foglalkozni, pl. még g*cisok dughagyma vár arra, hogy elduggassam őket.
Ma megint kellett írnom egy lerázós e-mailt. Az van, hogy az egyesületben olyan dolgokkal foglalkozunk, ami egyre több embert érdekel, de 99%-ban nem lehet boltban hozzájuk jutni, és időnként feltűnnek emberek, akik meg akarják venni. Ilyenkor egyrészt tök béna, hogy el kell küldjem őket, másrészt meg az az érzés priceless, amikor leírom, hogy ehhez nem elég a pénzed, erre rá kell szánni az időt. Persze ennél kevésbé direkten szoktam megfogalmazni. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése