hosszú bejegyzés, sok képpel, egy hosszú hét margójára

Átálltam nyári üzemmódra, vagyis a hét nagy részében hajnali 5.30 és 6 óra közé állítottam ébresztőt, hogy még a döglesztő meleg előtt tudjak dolgozni egy kicsit. Ezen a héten sokat haladtam a kerttel: kigyomláltam az ágyásokat és az ágyásszegélyeket (ahova már nem tudok rámenni a fűnyíróval), nyírtam füvet (itthon és a műhelykertben is), elvetettem egy adag babot (el vagyok maradva, jaj) és kiraktam a tehénborsót is, kiültettem a paradicsomok kétharmadát (!!) és a mórmályvákat, elpalántáztam még egy adag sáfrányos szeklicét, gyomláltam ribizlit, felszedtem a maradék retket meg egy sor ázsiai káposztát, hogy helyet csináljak a következőknek. Ma szeretném kirakni a bazsalikomokat meg néhány paprikát.

A maradék tavalyi kísérleti babok. Remélem idén jobb évük lesz.

Kiültettem a két kihajtott cukkini palántát is.

My first ever krumpliföld. Fel kéne tölteni lassan, talán ma vagy holnap megcsinálom.

A sarkantyúkák is szépen növekednek.

Az összes kiültetett paradicsom túlélte!

Péntek estére már nagyon fáradt voltam, úgyhogy végül úgy döntöttem, hogy szombatra nem húzok ébresztőt, pedig eredetileg el akartam menni futni. Így a fél napot átaludtam (szó szerint, felkeltem reggelizni, aztán visszafeküdtem és kb. egykor keltem fel), este pedig elmentünk sétálni Fiúval meg a kutyával, gyűjtöttem egy kis vadrózsát, mentát, zsályát meg kakukkfüvet. Az egyik domb tetejére felraktak egy vijjogós vadriasztót, ami szörnyen idegesítő, és nagyon remélem, hogy hozzánk nem hallatszik le a völgybe. Amúgy szerintem nem sok hatása van, mert kb. 200 méterre tőle ott legeltek az őzek a lucernában. Nem tudom, hogy van-e értelme lázadni ellene, és ha igen, akkor mi a módja - errefelé a vadászok meg a gazdák kiskirályok, nem feltétlenül van értelme összetűzésbe keveredni velük, de azt se szeretném, ha nyaranta mostantól ezt a szart kéne hallgatnunk.

Ma megint nem mentem futni, mert megjött menstruációm (ehh), de legalább tudok "rendes" vasárnapot tartani: mosok, takarítok egy kicsit, kenyeret sütök, horgolok és olvasok sokat, meg majd kertészkedem egy kicsit, ha nem lesz nagyon meleg.

Néhány további kép a kertből:

Ez egy lóbabfajta, amit az NBGK-s mintakérésen szereztem. Tök kíváncsi lennék rá, mert ilyen vékonylevelű fajtát még nem láttam, de nem nagyon akar virágozni, úgyhogy nem tudom, lesz-e belőle valami.

Pirosodik a cseresznye!

Virágzik a zsálya. =)

Türelmetlenül várják a kiültetést.

Érik a szamóca! :)) Nem sok, de a miénk!

Lesz valamennyi körte is.

Virágzik a bazsarózsa. Jót tett neki, hogy tavaly levágtam az elszáradt hajtásokat,
sokkal több virág van így rajta.

Van egy pár tő önjáró édeskömény. Kár, hogy nem szeretem.

Csodálatos módon nem magzottak még fel a saláták. Egy se!

A rukkola viszont igen, és milyen jól tette. Rácsúsztam ugyanis a rukkolavirágra.
Finomabb, mint a levele. :D

Alakul a zöldborsó termés.

 

Az is szuper, hogy lehet a kertből legelni mindenfélét. Nem mondom, hogy eddig olyan eget rengető összeget spóroltunk a kerttel, mert pár csomag retket meg egy rakás salátát nem kellett megvenni, de hiszek benne, hogy lesz ez még jobb arány is. Valahol el kell kezdeni. :D A konyhában is igyekszem kreatív lenni, mert pl. ázsiai káposztából meg salátából jóval több van, mint amennyit általában megeszünk. Készítettem reteklevél pesztót is, hogy ne menjen pocsékba az a sok levél. Ugyanitt: ha valakinek van ötlete kb. egy tonna rukkola felhasználására, ne tartsa magában!

Sült lóbab párolt ázsiai káposztákkal és kecskefetával.

Pirított lila batáta spárgával, kecskefetával, retekkel és gombás zakuszkával.

Rózsaszirmos-bazsalikomos limonádé (cukormentes).

Epres-bodzavirágos házipezsgő (éljen Király Ági és az Egyszerűen fermentálj!).

Kedden elutazom négy napra Bukarestbe egy konferenciára, ami biztos nagyon izgi, lesz de annyi mindent kéne elintéznem addig, hogy tuti nem fog sikerülni. Pl. az lenne az ideális, ha az összes palántát kiültetném indulásig, de olyan száraz a föld, hogy csak nagyon kínkeservesen tudok ágyást ásni (pedig megjött a szülinapi ásóvillám is, amit a barátaimtól kaptam ajándékba <3), és most épp ott tartok, hogy k*vára hova fogok ennyi padlizsánt ültetni?? Fiú meg rendelt csillió batátapalántát (le se merem írni, hogy mennyit), amivel nyilván szintén nekem kell majd részben foglalkozni. De amiatt fájjon később a fejem, haha.

 

Nagyon szeretnék gévagombát találni, remélem idén nagyobb sikerem lesz ebben, mint tavaly.

 

Pénteken voltam lent szőni a műhelyben. Olyan rég csináltam, hogy eltartott egy darabig belejönni: a 65 centis anyag első felét 2 óra, a második felét 1 óra alatt szőttem meg, de szerintem tudok még lejjebb is menni majd. Mivel mindkét megélhetési ötletem megbukott az elmúlt egy hónapban, úgy döntöttem, hogy átmenetileg jegelem a saját vállalkozásos dolgot, és én is inkább a műhelybe csatornázom az energiáimat (persze csak miután megbeszéltem Lakótárssal is), úgyhogy lesz még alkalmam mostanában gyakorolni. Nagyon szeretek egyébként szőni, tökre kikapcsol (amikor épp nem rontok el valamit).

Az eleje nem látszik, de utólag jöttem rá, hogy Lakótárs pont
olyan színeket választott, mintha az Earth Weeps, Saturn Laughs-hoz
szőttem volna alternatív könyvborítót.

Az orsózás a legjobb része az egésznek. =D