Fiú arca,

amikor rájön, hogy elfelejtettük megvenni a kutya szülinapi ajándékát. A totális kétségbeesés.

Viszont volt eper, aranyáron, de ma már úgyis annyi pénzt költöttem, hogy ez már szinte fel se tűnik. A tejszínes eper csokicseppekkel pedig mindenképp szükséges a gyógyulásomhoz. Ami egyébként elég jól áll, mára már nem fáj a fejem, csak néha olyan, mintha vattával lenne kitömve + fújom az orrom és köhögök, és még nem merek nagyon fizikai munkát csinálni (azért gyomlálni gyomláltam egy kicsit, meg lesöpörtem a tornácot). 

Kicsit szomorú vagyok, mert ez most valószínűleg keresztbe húzta a jövő heti 30 km-es futásra vonatkozó terveimet, de azért megpróbálom. Ha mást nem, legalább futok egy félmaratont.

Fájós/kitömött fejjel meg nem bírok olvasni, mert ahhoz is nézni kell, úgyhogy helyette inkább horgolok, amikor épp nem a palántákat nyesztetem, dolgozok vagy alszom. Ma úgy keltem fel, hogy b*szod, idén két esküvőre is megyünk, csinálok magamnak egy esküvőre járós ruhát (merthogy az erre a célra őrizgetett csodaszép ruhámba úgyse fogok visszafogyni). Úgyhogy nem túl hosszas gondolkodás után kiválasztottam ezt a mintát, amit már nézegettem többször is, de nem tudtam elég jól megideologizálni, hogy miért költsek el indokolatlanul sok pénzt a fonalra:

Ravelry-n potom 2666 forintért vágják utánad
(mármint a mintát, nem a ruhát).

Ez a színkombó is nagyon tetszik, de nem nagyon hordok mostanában lila ruhákat, úgyhogy ugyanebből a csoportból egy másik színátmenetet választottam hozzá:

Sceepjes Whirl 755

Sajnos ebben fordítva van a sötét-világos színek aránya, de ez tetszett a legjobban (még ezt nézegettem, de végül túl türkiznek találtam), remélem ebből is szép lesz. Ha nem, akkor majd visszabontom, és csinálok belőle valami mást (de azért remélem erre nem lesz szükség, mert amúgy elég drágák ezek a fonalak). Persze az is lehet, hogy megunom a halálba, és nem készülök el június 25-ig vele (akkor lesz az első esküvő), de egyelőre nagyon izgatott vagyok és alig várom, hogy megérkezzen a fonal.

(Azon remélem senki nem akadt fenn, hogy nem veszek minden esküvőre egy külön ruhát. Ki nem állhatom az esküvőket. Kivéve az ilyen falusi mezítlábas eseményeket, mint amilyen Mérnökéknek is volt, meg ami most Fotósnak és Zongoratanárnak lesz.)

A takaróval amúgy szépen haladok (mármint relatív szépen, mert ugye nem készült el anyu szülinapjára). Ez lesz szerintem a legszebb dolog, amit valaha készítettem.