Van megint piszkozatban egy ötvenszer átírt bejegyzésem, azzal még kínlódok egy kicsit, de mindenképp szerettem volna megosztani, hogy
- az elmúlt pár napban reggelente egy sárgarigó pár dalol a kertben;
- iszonyú hálás vagyok az elmúlt két napban esett kb. 20 mm esőért;
- ugyanilyen hálás vagyok, amiért minket elkerültek az orkánok;
- azért is hálás vagyok, hogy kezd beindulni a nyár a kertben, és bár az látszik, hogy megint nem lesz akkora bőség, mint szeretném, azért cukkinit meg céklát már lehet szüretelni, és megjelentek az első paradicsomok is;
- részben emiatt pedig utolért a nyáriszünet-érzés, és megadtam magam neki, nem küzdök folyamatosan azért, hogy minden áron találjak feladatokat magamnak.
A szorongásokról meg majd később.
Jajj, ha már madarak! Múltkor kint szöszöltem én is a kertben (adott esetben "véééletlenül" pont dézsmáltam a málnát! :D), illetve ezerrel kerestem a Királylányt (az egyik kinti cicánkat). Amikor is zörög a bokor, az ág, na mondom, megjött a csavargó! Amire felnéztem az egyik nyírfánkra és egy szürke gém (!) egyensúlyozott a tetején! Nagyobb vízfelület nincsen a környékünkön (max a Duna, illetve nedvesebb időben vannak vizenyősebb területek; de az eső sajnos csak most ért végre ide is, a patak is biztosan "kiszáradt" mostanra... :( )
VálaszTörlésÚgyhogy nem tudom hogyan tévedt ide, illetve hogyan gondolta, hogy a nyírfa vékony ágai elbírják, de remélem épségben hazaért! <3 :) És persze full feldobta a napomat. :)
A Duna azért szerintem vízfelületnek számít. :)) Menő, hogy berepült a kertetekbe! És olyan jó, hogy ilyen mindennapi apróságoknak is hogy lehet örülni! :)
Törlés