Megint csúszok bele egy lefele húzó spirálba, pedig annyira várom (vártam) már a karácsonyt! De napok óta folyamatosan megint csak a rossz/bosszantó dolgokra tudok figyelni, és csúszok szét borzalmasan (pedig több nagyon hírt is kaptam, ld. lejjebb), nagyon nehéz egyben tartani magamat. Nagyon szeretnék visszamenni a kínai orvoshoz, de sajnos egy darabig nem lesz rá pénzem...
Az egyik teljesen kilátástalan dolog az, hogy szinte folyamatosan hallok valami nagyon magas frekvenciájú zúgást. Annyira nem zavar, hogy aludni ne tudjak tőle, de annyira igen, hogy ha csend van, akkor megőrülök. 99%, hogy nem csak képzelem és majdnem biztos vagyok benne, hogy a szomszéd hűtő-fűtő klímája az (ami ugye a mi házunkra néz, hosszú történet, nem akarom elmesélni) - de fogalmam sincs, mit lehetne tenni, hogy ne halljam.
Egy másik egyre kilátástalanabbnak tűnő dolog az egérhordákkal vívott háborúnk. Tegnap hármat fogtak meg a csapdák a plafonban, ma egyet, egy meg bemenekült a raktárszobába (miután beszorult a mosógép mosószeradagolója mögé). Az idegeinken táncolnak.
Egy harmadik kilátástalan dolog az örökké tartó és egyre feloldhatatlanabbnak érződő magányom, ami egyre mélyül, egyre mélyül, és egyre nehezebben nyitok emberek felé. Türelmetlen vagyok, könnyen felbosszantanak, és alig van, akivel szívesen beszélnék. Mondjuk nyilván nem segít az sem, hogy folyton történik valami, nekem meg folyton azzal kell sakkozni, hogy hova muszáj menni, és mennyi szociális energiát kell összegyűjtenem ezekre a "kötelező" körökre.
Bahh.
Úgyhogy írtam egy listát az elmúlt napok pozitívumairól, hogy ez is ott álljon a folyamatos frusztráltság mellett:
- haladunk a kavicstalicskázással;
- az egyik munkatársamtól teljesen meglepetésszerűen megkaptam karácsonyra Dénes Andrea Elfeledett növények című könyvét!
- megjött a második kanapé is, amit már egyedül is össze tudok hajtani (és amúgy is, teljesen szerelmes vagyok ebbe a dizájnba);
- ma begyúrtam háromféle keksztésztát;
- holnap nekiállok sütni, és már alig várom, kész az ütemtervem a következő két napra;
- idén a Bartimaeus-trilógia a téli komfort-olvasmányom;
- haladok a pakolással, már csak egészen minimális kupacmennyiséget kell eltüntetni;
- nem tudom, mi van Fiúval mostanában, de annyira figyelmes és annyira jól megvagyunk, mintha valami mesében lennénk reenchantment of the world (mármint ne értsétek félre, mindkettőnknek iszonyú sok munkája van ennek a harmóniának a megteremtésében, de néha megállok belegondolni, és olyankor egészen hihetetlen);
- voltam futni - csak 3,2 km, de az is több mint a semmi;
- elkezdtem összekészíteni a karácsonyi ajándékcsomagokat, és annyira jóóó;
- felraktam még egy fényfüzért;
- vettünk karácsonyfát;
- meg még egy fényfüzért (ez a negyedik, upsz), amihez van távirányító is, nagyon vicces;
- végeztünk egy miniprojekttel a munkában, amit pont karácsonyra akartam befejezni és nagyon jó visszajelzéseket kaptam;
- nyert a projekt, amit az utolsó utáni pillanatban írtunk meg!! (ezt még nem fogtam fel teljesen)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése