kis kerti képeskönyv 5-6.

Végre elkezdtek teremni a paradicsomok, és osztogathatom őket! A legjobb érzés ever.

Amiatt meg magamra vessek, hogy nem válogattam meg jobban, hogy mit ültetek, és így történt, hogy sárga koktélparadicsom nélkül maradtam, ami azért elég szomorú. De a kedvenc andoki törpe fajtámban nem kellett csalódni, a kis piros csúcsos fajta, amit az egyik ismerősöm apukája hozott Thaiföldről, szintén bejövős; és a Green Zebrával is ki vagyok békülve. A többi jövőre felejtős, de nem is baj, mert lett egy új kedvenc fajtám a múlt héten. Csak azt tudnám, hogy alakult át andoki törpévé az rengeteg befőző paradicsom-palánta, amit ültettem. Vagy én néztem félre valamit nagyon, vagy a munkatársam címkézett félre valamit, akitől a magokat kaptam.

 

Befőzőből lett koktélpari.

Piennolo Lungo, jól néz ki, de annyira nem finom.

Green Zebra.

Bolgár piros, aszályos változatban.

További jó hír, hogy a lenti kertből leszedtünk 4 db főzőtököt, amik együtt összesen 16,7 kg-t nyomnak. Legalább ez működik. Éljen a szalárdi szárazságtűrő főzőtök! Töknagyhatalom leszünk!

Ott a lábam (36-37es :D) méretaránynak.

A padlizsánok kicsit visszavettek, de nem is baj, mert most pont annyi van, amennyit még kényelmesen el tudok fogyasztani / osztogatni. Nekem a világosabb, krémesebb fajták jobban bejönnek, szerintem lilát nem is ültetek jövőre. Bekötöttek az első Red Ruffled termések, na, hát arra még kíváncsi leszek, hogy mennyire tudnak beérni, mert eszméletlen sok virág van rajtuk. Tartok tőle, hogy már nem lesz idejük rá. Ez a veszély a paprikánál is fennáll. 

Balról jobbra: Wild Boar, Vajdasági fehér, Kashmiri Brnjal, Robin Gud.

 

Kis csilibokor az Azori-szigetekről kapott magból.

Ez is Croatian Seedses mag, Krasni Bik, remélem lesz még belőle valami.

A babok egészen megindultak, mióta locsolom őket, úgyhogy a hat kísérleti fajtából legalább háromról már biztos tudok magot fogni, és egyen is mintha lennének már bekötött termések. A későn érkező zöldbab meglepően jól érzi magát, bár az is dobálja le a virágait, szóval nem tudom, hogy lesz-e belőle zöldbab, de meglátjuk. A fekete szemű tehénborsó meg, amit kb. egy hónappal a többi előtt vetettem el (máshonnan érkezett), köszöni szépen, jól érzi magát, már szedtem is róla magot.

Kecskeméti tájfajta homoki bab, ez idén sikersztori lesz, azt hiszem (remélem).

Ugyanaz, sok virággal.

A rendkívül fantáziadús Fekete 52 névre hallgató tehénborsó legfotogénebb hüvelye.

Aztán úgy voltam vele, hogy ha már kertem van, akkor csináljuk rendesen, de ilyen időben növénygyilkosság másodveteményezni, úgyhogy azt mondtam, hogy fuckit, és elpalántázok mindent az ősziek közül. a céklák meg a kelbimbók már növögetnek, a héten elszórtam 2 sor ázsiai káposztát egy ládába, és már elhatároztam magam, hogy a répát és a borsót is el fogom palántázni, akármennyire nevetséges is. Sőt, talán még a retket is. Nyáron szívás a domboldal, cserébe viszont ősszel sokáig jó lesz, mert napos és melegebb, mint a lenti részek.

Edzőtábor cékláknak és kelbimbóknak.

És akkor még néhány kép nyár elejéről, amiket meg akartam osztani, de aztán mindig valami más közbejött:

Így néz ki a levendulaösvény a hajnali fényekkel. Néha csak kinézek az ablakon, és örülök annak a rengeteg lepkének, méhnek meg egyéb rovaroknak, akik épp ott vannak.

Akkora édeskömények nőne a gyümölcsösben, hogy nagyobbak, mint a fák.

 

Akkor még nem száradtak ki a búzavirágok.

Ilyen szépre érett a Shiraz cukorborsó.

Robin Gud virágzik (ez valami szibériai fajta, és tényleg jó korán kezdte a virágzást).

A Vajdasági fehér is virágzik (és meglepően jól érzi magát azóta is).

Kínomban a paradicsomnak is a virágát fényképeztem.

Az idei nyár nyertese egyértelműen a fodros kel, remekül érzik magukat két sor paradicsom közt.

A mángold már nem ilyen szép, de azért lehet róla szedni.

Előzetes várakozásaimmal ellentétben egész sok termés lett a szegletes ledneken.

Új generáció, a lednek marad jövőre is.