nagykarácsony

Idén meglehetősen intenzívre sikeredett ez az ünnepi szezon - és meglepően jól éreztem magam végig, bár a végére azért elfáradtam. Ez volt a menetrend:

winter drinks III.

Ez a hét nem volt túl sikeres ezen a téren, de lássuk a felhozatalt:

1. Chai latte

Fel kellett mennem Budapestre a Flow Caféba, és ott kértem ezt az örök kedvencet, zabtejjel. Semmi extra, és nem is újdonság, de passzol ide, akkor meg már nem hagyom ki.

2. Puncs

Hozzávalók: rum, forró víz, méz, fahéjrúd

Ez egy elég fapados recept volt, mert épp nem volt kedvem bonyolítani a dolgokat, de akartam valami meleget és alkoholosat inni, ez meg elég egyszerű volt. Nem ittam meg az egészet, de olyat jót aludtam utána, hogy csak na! Másnap reggel meg a roiboos teámat öntöttem fel vele, úgy még jobban ízlett. a végén még rászokok a rumra

3. Vajas puncs (vagy mi)

Hozzávalók: rum, forró víz, vaj, fahéj, szerecsendió, szegfűbors

Az előző pont továbbfejlesztése, ez egy kicsit jobban bejött, csak túl hamar kihűlt. A továbbiakban maradok azt hiszem az alkoholmentes téli italoknál, de azért nem bánom, hogy van itthon egy üveg rum az ilyen hisztis hetekre.

A reggeli citromshotot elégg hanyagoltam a héten, csak ma sikerült visszatérnem hozzá, de megint megállapítottam, hogy mennyire jó.

(Most új kihívással nézek szembe: közel két év után képtelen vagyok most zabkását reggelizni, úgyhogy megpróbálok átszokni a japán/koreai erőlevesekre, csak hát ugye egy új szokás kialakítása idő... addig meg szenvedek reggelente.)

pánik-hála-pánik

Megint csúszok bele egy lefele húzó spirálba, pedig annyira várom (vártam) már a karácsonyt! De napok óta folyamatosan megint csak a rossz/bosszantó dolgokra tudok figyelni, és csúszok szét borzalmasan (pedig több nagyon hírt is kaptam, ld. lejjebb), nagyon nehéz egyben tartani magamat. Nagyon szeretnék visszamenni a kínai orvoshoz, de sajnos egy darabig nem lesz rá pénzem...

Az egyik teljesen kilátástalan dolog az, hogy szinte folyamatosan hallok valami nagyon magas frekvenciájú zúgást. Annyira nem zavar, hogy aludni ne tudjak tőle, de annyira igen, hogy ha csend van, akkor megőrülök. 99%, hogy nem csak képzelem és majdnem biztos vagyok benne, hogy a szomszéd hűtő-fűtő klímája az (ami ugye a mi házunkra néz, hosszú történet, nem akarom elmesélni) - de fogalmam sincs, mit lehetne tenni, hogy ne halljam.

Egy másik egyre kilátástalanabbnak tűnő dolog az egérhordákkal vívott háborúnk. Tegnap hármat fogtak meg a csapdák a plafonban, ma egyet, egy meg bemenekült a raktárszobába (miután beszorult a mosógép mosószeradagolója mögé). Az idegeinken táncolnak.

Egy harmadik kilátástalan dolog az örökké tartó és egyre feloldhatatlanabbnak érződő magányom, ami egyre mélyül, egyre mélyül, és egyre nehezebben nyitok emberek felé. Türelmetlen vagyok, könnyen felbosszantanak, és alig van, akivel szívesen beszélnék. Mondjuk nyilván nem segít az sem, hogy folyton történik valami, nekem meg folyton azzal kell sakkozni, hogy hova muszáj menni, és mennyi szociális energiát kell összegyűjtenem ezekre a "kötelező" körökre.

Bahh.

Úgyhogy írtam egy listát az elmúlt napok pozitívumairól, hogy ez is ott álljon a folyamatos frusztráltság mellett:
- haladunk a kavicstalicskázással;
- az egyik munkatársamtól teljesen meglepetésszerűen megkaptam karácsonyra Dénes Andrea Elfeledett növények című könyvét!
- megjött a második kanapé is, amit már egyedül is össze tudok hajtani (és amúgy is, teljesen szerelmes vagyok ebbe a dizájnba);
- ma begyúrtam háromféle keksztésztát;
- holnap nekiállok sütni, és már alig várom, kész az ütemtervem a következő két napra;
- idén a Bartimaeus-trilógia a téli komfort-olvasmányom;
- haladok a pakolással, már csak egészen minimális kupacmennyiséget kell eltüntetni;
- nem tudom, mi van Fiúval mostanában, de annyira figyelmes és annyira jól megvagyunk, mintha valami mesében lennénk reenchantment of the world (mármint ne értsétek félre, mindkettőnknek iszonyú sok munkája van ennek a harmóniának a megteremtésében, de néha megállok belegondolni, és olyankor egészen hihetetlen);
- voltam futni - csak 3,2 km, de az is több mint a semmi;
- elkezdtem összekészíteni a karácsonyi ajándékcsomagokat, és annyira jóóó;
- felraktam még egy fényfüzért;
- vettünk karácsonyfát;
- meg még egy fényfüzért (ez a negyedik, upsz), amihez van távirányító is, nagyon vicces;
- végeztünk egy miniprojekttel a munkában, amit pont karácsonyra akartam befejezni és nagyon jó visszajelzéseket kaptam;
- nyert a projekt, amit az utolsó utáni pillanatban írtunk meg!! (ezt még nem fogtam fel teljesen)

ufó vagyok,

 vagy másnak is van emotional support zoknija? :D

winter drinks II.

Ezen a héten inkább a túlélésre játszottam, nem annyira kísérleteztem, de azért nem sunnyogtam el a kihívást nem úgy mint a heti két táncot.

1. Narancsos forrócsoki
Hozzávalók: mandulatej, kakaópor (holland), étcsoki, narancshéj, narancslé, fahéj, nádcukor
Az elkészítése egy kicsit macerás, vagyis inkább azt mondanám, hogy időigényes - először áztatni kell negyed órát a narancshéjat... de megéri, IMÁDTAM a végeredményt, pedig olyan rég ittam igazán finom forrócsokit, hogy már kezdtem azt hinni, hogy csak a képzeletemben él az "igazi" forrócsoki-élmény, de nem! Ez tényleg mesés volt!

2. Tahinis-kardamomos forrócsoki
Hozzávalók: zabtej, kakaópor, étcsoki, tahini, méz, fahéj, kardamom
Rákattantam egy kicsit a mézes-tahinis dolgokra, úgyhogy gondoltam kipróbálom ezt is, akármennyire is furának hangzik. Nem rossz, de azt hiszem nem tettem elég kardamomot bele, mert annak egyáltalán nem éreztem az ízét. Nem volt akkora extázis, mint a narancsos, de lehet fogok még kísérletezni vele.

 

A reggeli gyömbéres-kurkumás-citromos shotot változó sikerrel sikerül elkészítenem reggelente - jól indult a hét, de aztán szerdán megint széthullottam*. De sebaj, megyünk előre, 10 éve azt se gondoltam volna, hogy minden nap 20-30 perceket fogok jógázni, ki tudja mit sikerül rendszeresítenem a következő 10 évben.

*mai állapotomat jól illusztrálja, hogy délután 5 körül kimentem a konyhába egy ollóért, hogy el tudjak varrni egy szálat a horgolásomban, és kb. 3 órával később sikerült visszamennem a nappaliba az ollóval, és befejezni ezt a feladatot - ezt most inkább magamnak írom emlékeztetőül, hogy a mindennapokban amúgy mekkora erőfeszítés az, hogy rendezett legyek és ne ugráljon egyik feladatról a másikra nonstop a figyelmem, úgyhogy tessék néha megállni és megdicsérni magamat, hogy most már az idő nagy részében nem váltogatom fénysebességgel a fókuszokat

szemet adtam neked, s te a sötétségbe néztél

Ez amúgy Irene Solà legújabb könyvének a címe, de találónak éreztem most, úgyhogy lenyúltam egy kicsit. 

Tegnap megint volt egy kisebb(=rövidebb) meltdownom a nagy sütisütés és egérválság közepette, aztán itt voltak Fiú barátai éjfélig, ami nyilván nem segített (mindig lenyűgöz, hogy egy ilyen kicsit faluban hogy tudtunk két ennyire különböző baráti kört kialakítani), de végül sikerült tartani magam.

Amikor ma elindultam a jégesőben a karácsonyi vásárra, akkor majdnem visszamondtam az egészet, de aztán végül elmentem, és jól is tettem, mert jókat beszélgettem, vettem ghít (!) és egy nemez gombát, és kerestem majdnem 12.000 forintot a sütijeimmel! Lol. Nem a fitoterápiát kéne tanulnom, hanem a kézműves élelmiszerkészítő képzésre kellett volna beiratkoznom...

És még havazott is. 

És a telefonom is újra működik.

Aztán hazajöttem, és azzal a lendülettel leültem Hogwarts Legacyzni a gép elé (Fiú elment, neki ma van a céges karácsony), hogy offoljam egy végre a külvilágot. Sajnos jövő héten még két blogbejegyzést meg kell írnom, meg szerdán lesz a céges karácsonyozás, és aznap szeretnék még beszerezni 1-2 ajándékot, ha már fent leszek Pesten, de amúgy annyira jó lenne már egész nap csak főzni meg horgolni meg aludni...

ugyanitt: valaki ajánlott év elején egy jóféle magyar határidőnaplót, amiben van heti jegyzetelő is, de nem emlékszem, hogy ki és melyik márkát. Ha magára ismer valaki, légyszi jelentkezzen! :D

kis mozaikdarabkákból kaparom össze a felhős napokat

Most már kezdek kikapaszkodni a gödörből, de NAGYON NEHÉZ úgy beosztani az időmet, erőmet, lelkesedésemet, hogy haladjanak is a dolgok, és közben ne égjek ki megint. A szociális energiáimmal is spórolni kell, nem is csak azért, hogy a karácsonyi vendégjárásban ne égjek ki újra, hanem hogy addig se. 

Csak néhány példa, hogy mi történt az elmúlt egy hétben:
- kicseréltük a szódagépünk patronját Óbudán;
- voltunk a nagynénéméknél megünnepelni a november-decemberi szüli- és névnapokat;
- utána elmentünk az unokahúgom szalagavatójára;
(- mindezt mi Fiúval egy nap alatt tettük meg, vagyis kb. 4 órát autóztunk is aznap);
- jött IronLady szappant főzni;
- voltunk adventi éneklésen mérnökéknél (ez egy kb. két és fél órás program minden adventi vasárnap);
- jött B társasozni, letoltunk egy Small World és egy Munchkin partit;
- volt egy nap, amikor egyedül voltam itthon a kutyával és a szorongásaimmal és nyilván akkor kellett elintézni mindenféle dolgokat, pl. hozta a futár a 21 kilós komódot, hoztak meglepetésszerűen három kocsi komposztnakvalót, és jött egy fura csávó leméricskélni a kerítésünket, mert nincs rajta az Eon térképén az Eon is dögöljön meg, de ebbe most nem megyek bele;
- felmentem Budapestre egy belsős workshopra tök feleslegesen   ráadásul fél ötkor kellett kelnem, beugrottam a könyvtárba, elköltöttem egy vagyont az Ázsia boltban;
- voltunk piacon, aztán átugrottunk IronLady-ékhez egy délelőttre, visszafelé pedig megálltunk állatorvoshoz, ebédelni, vásárolni és patikába menni (3 patikát is megjártunk...);
- felfúrtuk az utolsó karnist;
- összeraktuk a kis komódot;
- felfúrtunk egy előszobapolcot.

Ma este falusi szabadegyetem lesz, ahova nagyon szerettem volna menni, de úgy döntöttem végül, hogy nem fogok, mert utána még ide jönnek Villamosmérnök szülinapját megünnepelni, holnap karácsonyi vásár lesz (amire ma sütök karácsonyi kekszeket), vasárnap pedig megint adventi éneklés... és szükségem van valami minimális énidőre, amikor nincsenek körülöttem emberek. És még nyilván a jövő hét is - céges karácsonyi ebéd és társasozás, a minimális karácsonyi ajándékok beszerzése, karácsonyi bevásárlás (a két ünnep közt családi pizzázást tartunk, amire fel kell készülni előre). Szerencsére dolgozni már tényleg nem nagyon kell, ma reggel elküldtük az utolsó idei jelentést is.

Közben néha enni meg takarítani is kell, az alvásról nem is beszélve. A kertet most megint elengedtem egy kicsit. Nagyon fegyelmezettnek kell lennem, hogy a mozgás meglegyen (pedig iszonyú sokat segít a rendszeres mozgás, csak néha olyan nehéz elkezdeni!), és az evésre sem bírok úgy odafigyelni, mint ami jól esne. Decemberben négy (4!!!) recenziós könyv került hozzám, és bár egyik sem sos, néha kicsit rosszul érzem magam, hogy nem ezekkel haladok - de összességében semmit nem bírok olvasni, úgyhogy inkább attól érzem magam rosszul, hogy egyik könyvemmel se haladok, és nem tudom kikapcsolni az agyamat. Jó lesz ez a karácsonyi szünet, még ha zsúfolt is lesz.

winter drinks I.

Ezt a hetet eléggé kimaxoltam ebből a szempontból, bár több kis csalás is volt benne.

1. aranytej / golden milk
Hozzávalók: mandulatej, fahéj, gyömbér, kurkuma
Ezt már írtam, de ne maradjon ki: a kurkuma erős ízét innivalókban még szoknom kell, de amúgy bejött, jó kis reggeli kombó ezekkel a fűszerekkel.

2. Fűszeres alma latte
Ezt Pécsett ittam a Reggeliben (ahova mindenképp menjetek el, ha arra jártok), almaszirupot húznak fel fűszeres forralt zabtejjel. Nekem kicsit túl édes volt, de az ötlet amúgy nem rossz, és a fűszerek is passzoltak hozzá (nem tudom pontosan mi volt benne, leginkább a fahéjat éreztem ki).

3. Homoktövis "tea"
Hozzávalók: homoktövisvelő, méz, víz
Ez egyáltalán nem újdonság, az őszi-téli időszak immunerősítője, köhögésre való csodaszer nálam, ez segített viszonylag lazán átvészelni a Covidot is. Azt nem mondanám, hogy szeretem, de már hozzászoktam az ízéhez, és nem tudom, hogy placebo-e, de tényleg iszonyú sokat segít.

4. Salep
Hozzávalók: saleppor, mandulatej, pisztácia- és diómorzsa
Ez sem újdonság, még a két hónapos török önkéntességem idejéből maradt szerelem. Most a pakolás során kezembe kerül a régóta rakosgatott saleppor is, gondoltam fogyjon ez is (ráadásul van még egy egész bontatlan doboz). Sajnos a nagy része cukor, úgyhogy biztos nem fogom minden nap inni, de amúgy nagyon-nagyon szeretem az ízét!

5. Forró fűszeres citromtea
Hozzávalók: citromlé, fahéj, gyömbér, kurkuma, víz
Az aranytej mintájára, csak vízzel. Ez jobban bejött, ráadásul a mandulatej amúgy is drága, úgyhogy inkább ezt a verziót próbálom meg rendszeresíteni a téli időszak reggeleire.

őszi olvasmányajánló

Az őszi időszak annyira stresszes és rohanós volt nekem, hogy sokkal kevesebb időm volt olvasni, mint amit terveztem. De azért szerencsére kerültek a kezeim közé jó könyvek, úgyhogy nem marad el a következő negyedéves könyvajánló sem. :D

stresszteszt

Én nem tudom, mi van ezzel az évvel, de minden.egyes.alkalommal. amikor megkönnyebbülnék, hogy letudtam valamit, ami miatt halál ideges voltam - jön valami újabb.

Most a munka nagy részét letudtan erre az évre, gondoltam milyen jó lesz majd, lazíthatok egy kicsit...

... de rájöttünk, hogy van az álmennyezet felett egy egér az egyik szobában, és 1. fogalmam sincs, hogy fogjuk kiszedni onnan, 2. egyfolytában attól rettegek, hogy szó szerint a nyakamba zuhan (long story short: erre van reális esély). Régebben nem volt bajom az egerekkel, Pitykefalván még én voltam a leghatékonyabb egérfogó, de felnőtt koromra sajnos kifejlődött bennem is anyám egérundora. Biztos azért, mert Fiúnak jobbak a reflexei, és nekem elég a stratégiai tervezéssel foglalkoznom.

Na mindegy, a lényeg, hogy EHH, ne jöjjön már több ilyen, mert megbolondulok...

winter drinks

A decemberi ünnepélyes elhatározásom az, hogy minden héten kipróbálok legalább egy "téli italt", vagyis valami olyan (meleg) innivalót, ami nem víz, nem sima tea és nem kávé, és használhatom a fűszerkészletemet hozzá.

Ma ittam megint "aranytejet": kurkuma, méz, kókuszolaj, reszelt gyömbér és forralt mandulatej, kicsit felhabosítva. Valamivel több gyömbért elbírt volna, de amúgy bejött. Szerintem valamennyire nyugtatóan is hat, mert az elfogyasztását követő egy-másfél óra volt az egyetlen időszak a napban, amikor nem robbantam fel az idegességtől (de lehet, hogy csak túlgondolom, akkor voltam kint a kertben is, ami szintén jó hatással szokott lenni rám). 

Ezen kívül még a forralt fűszeres almalevet szoktam időnként próbálgatni, de még nem sikerült megtalálnom a tökéletes receptet, úgyhogy azt sem zárom ki ebből a decemberi küldetésből.

Decemberben nem fogok minden nap írni, de még benne van az ujjaimban a gépelhetnék, akkor meg miért ne.