A nyár meg a szeptember úgy elröppent, mint annak a rendje, én meg itt maradtam egy rakás halogatott feladattal a nyakamon, úgyhogy most nehéz napokat élek, ugyanis:
- megígértem, hogy nyáron megírok egy pályázatot, amivel szinte egyáltalán nem foglalkoztam, és hála az égnek elhalasztották egy héttel a beadási határidőt, úgyhogy át tudjuk nézni a költségvetést rendesen, és így már látok némi reális esélyt rá, hogy meg is nyerjük;
- egy hónapok óta halogatott recenziós könyv ajánlójával tegnap hívtak, hogy mivanmár - nyáron két könyvről kellett volna írnom, egyiket se sikerült időben megcsinálni, és mindkettő miatt reklamáltak is, ami miatt tökre bűntudatom van;
- jövő héten vizsgázom természetgyógyászatból, és bár tanultam rá, azért a jelenlegi tudásom alapján kétséges, hogy átmennék-e a vizsgán, szóval ezt a hetet erre kéne szánni, de
- mivel 10 napra teljesen kiestem a munkából a szlovén képzés miatt, egy csomó aktuális feladattal is elmaradtam, amiket most tovább halogatok a fentebbi tűzoltások miatt - már amit lehet, de egyrészt jövő héten lesz egy háromnapos projekttalálkozó (Budapesten, úgyhogy legalább külföldre nem kell menni), és arra is készülni kell, másrészt meg a fejünkre nőnek a határidők;
- tök jó lenne a kertben is dolgozni, de nem.jutok.ki.
Emellett tegnap visszamentem a boltba reklamálni, és tök kínos volt, mert kiderült, hogy én voltam a hülye (oké, nem hülye voltam, hanem félreértettem valamit), viszont a tulaj már leb.szta közben az eladót, utálom az ilyen köröket, tök rosszul éreztem magam tőle azért a kihívás még áll, mert ez is megelőzhető lett volna, ha ott helyben kérdezek és nem utólag reklamálok. Tegnap volt Masszőr utolsó napja Budapesten, és pont úgy jött ki, hogy akartam menni hozzá, úgyhogy egy másfél órát nála töltöttem, és csodajó volt. Aztán felugrottam ex-Lakótárshoz, csak épp a felugrás fél óra helyett 3 óra hosszúra sikeredett, mindent is kibeszéltünk. Nagyon jól esett, de már majdnem 11 volt mire visszaértem Kertészhez, úgyhogy továbbra sem vagyok túl kipihent, ráadásul a Szlovéniában felhalmozódott kb. 12 órányi alváshiányomat görgetem azóta is tovább, és nagyon szeretném már kialudni magam rendesen (tudom, sokaknál alap a kialvatlanság meg a túlterheltség, de én az elmúlt években hozzászoktam a kiegyensúlyozottsághoz, és azt akarom vissza :D).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése