(Kicsit rácsatlakozva Dolly takarítós posztjára.)
Én: - Jaj! Ma nem mosogattam! Bocsi!
Fiú: - Mondjuk nem is volt hova, nem pakoltam el az edényeket, teli volt a szárító.*
Én: - De akkor is. Elpakolhattam volna én is.**
Fiú: - De nem is volt rá idő, elment a nap.
Én: - De... mosogathattam volna alvás helyett délután!
Fiú: - Na jó, én szeretem a rendes konyhát, de annyira azért nem!***
(Kis kontextus a párbeszédhez: 5-kor keltem reggel, lementem locsolni, aztán elmentem sétálni a kutyával, kicsivel 8 előtt értünk haza, bekaptam valamit reggelire, aztán elrobogtunk az állatorvoshoz, ahonnan csak kb. egykor értünk vissza. Akkor sütöttem egy adag kenyeret, utána történt az alvás, aztán kiszállítottam a kenyeret, gyomláltam a kertben, ribizlit és hársfavirágot szedtem, 7-től volt egy online programom. Kb. fél kilencre értem haza, akkor vacsoráztunk, és utána hangzott el a fenti párbeszéd.)
*valamiért elpakolni a száraz edényeket sokkal inkább nehezemre esik, mint mosogatni, úgyhogy Fiú pár hete kitalálta, hogy ő elpakolja az edényeket, hogy gyakrabban mosogassak (ez leírva kicsit gáznak hangzik, de esküszöm, hogy nekem megkönnyebbülés volt :D)
**oké, a mindentnekemkellcsinálni becsípődésemmel még dolgozni kell
***ez sokat elmond Fiú prioritásairól az életben :D
Fiúnak nagyon egészséges prioritásai vannak :D
VálaszTörlésNéha szerintem kicsit túlzásba viszi, de amúgy igen. :D
Törlés