2021-11-12

sok minden történik, és nem történik semmi

A térdem nagyon furán viselkedik: van, amikor szinte el is felejtem, hogy fájnia kéne, és úgy járkálok fel-alá, mintha minden rendben lenne (szerdán még futni is voltam a Villamosmérnökkel, lenyomtunk egy ködös-szürkés 4 kilométeres kört, csodálatos volt), két órával később meg megint nem bírok ráállni, és nem értem, hogy mitől függ.

A héten megtörtem egy vödör diót. Kicsi ez a diófa még, nincs rajta sok dió, és egy csomót ki is kellett dobni - kicsit szomorú vagyok, mert ha 2 héttel hamarabb megtöröm őket, akkor szerintem még egy csomó menthető lett volna, csak ugye nem voltam itt. De akárhogy is, a dió most nagy kincs, vagy elmajszolgatjuk karácsonyig, vagy lesz mit rakni a diós bejglibe. Emellett feltekergettem három kis üvegnyi répát fermentálódni, leszüreteltem a maradék fügét, ami már nem érik be, és azokat is elraktam fermentálódni (egyelőre négy nagyobb üveggel raktam el, de még maradt valamennyi). Közben a Fantastif Fungi és a The Magic of Mushrooms után megnéztem a Wolfwalkers és a The Secret of Kells című csodás animációs meséket. (Jövő héten lesz az online Verzió, úgy tűnik a november a filmnézős hónapom.) Sütöttem egy szörnyű kenyeret (a nyári kenyereim már egész jók, de ősszel meg pláne télen tök másképp viselkedik a kovász, de nem adom fel), úgyhogy ma kiflit sütök, hogy legyen végre egy kis sikerélményem is. Jó volt a piacon is, hogy nincs már akkora tömeg, mindenkivel lehet beszélgetni pár percet. A Sparban meg annyira elhűltem az árakon, hogy elhatároztam, hogy jövőre rendesen belefogok a kertbe, hogy legalább a zöldségek nagy részét ne kelljen megvásárolni. Ha nem lesz munkám, talán fogom tudni csinálni a házfelújítás mellett is. Aztán a piacon összefutottunk a Bábmesterrel, haza is vittük, és náluk ragadtunk reggelire, meg kunyeráltam tőlük egy rakás befőttes üveget a fermentáláshoz.
Megtaláltuk a vízvezetéket is. El kéne menni almát szedni az almáskertbe. Vettem birskörtét, abból kéne főzni lekvárt meg sajtot. Kéne további savanyúságokat csinálni. Sétálni a kutyával, sütit sütni, palántázni télire dolgokat, ha már dzsungelt csináltunk az előszobából. Meg ilyenek.

Voltam fogorvosnál is. Nekem pár évvel ezelőttig egyáltalán nem volt baj a fogaimmal, négy és fél éve kellett tömni egyet, mert alályukadt a barázdazárásnak. Most is ez történt, még érzéstelenítő se kellett, mert felületi fúrás volt csak, de na, azért be voltam szarva. Az egyik kedvenc jógás csatornámon mondta az egyik oktató, hogy ha hosszabb a kilégzés, mint a belégzés, az aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert. Elalváshoz tök jól működik ez a technika, úgyhogy gondoltam ártani itt sem fog. Nagyon érdekes élmény volt - az agyam pánikolt a fúróhangtól meg a tudattól, hogy a fogamat fúrják, de közben a testem meg nem pánikolt annyira, szóval valami hatása érezhetően volt ennek a légzéstechnikának.

A gép előtt ülős munkáimmal persze nem haladok úgy, ahogy kéne, amitől egy kicsit rosszul érzem magam. De csak egy kicsit, mert egyik se nagyon sürgős. Egyébként én imádom ezt a ködös, borongós novemberi időjárást, ha nem félteném a térdemet, egy csomót sétálnék az erdőben hátha találok valami gombát végre.

10 megjegyzés:

  1. Aaahh, nektek lett egy vödör diótok? Nekünk tavaly nem volt egy szem sem, idén néztem, hogy talán lesz, aztán mire elkezdett potyogni, kettő szemet tudtam felszedni. Ezt a kettőt kitettem az ablakba, hogy majd megtöröm és megkóstolom (legalább ennyi legyen) , aztán másnap a szemem láttára rabolta el egy mókus. Ők szedték össze az összeset.
    De idén az alma sem lett semmi, ami lepotyogott, másnapra megették a vadak.
    Én is tervezem jövőre, hogy jobban ráfekszem a kertre, rettenet árak vannak, a minőség meg pocsék. :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Óó, sajnálom, ez még leírva is nagyon frusztrálóan hangzik... fogalmam sincs, mit lehet kezdeni a mókusokkal, nálunk szerencsére nem ilyen bátrak.
      Az almatermés itt sem valami fényes, meg hát pont akkor kellett volna szedni, amikor nem voltam itt, de állítólag az almáskertben (ami az egyik ismerősünké) még van szedhető, csak sosem jutunk el odáig. Itt az őzek járnak be a faluba, az almát mondjuk még nem ették fel, de a mángoldomat lezabálták. :(
      Igen, és nem hiszem, hogy jobb lesz... én eddig úgy voltam vele, hogy ha beköltözünk, akkor kertészkedek majd, de most meggondoltam magam - fogalmam sincs, mikor tudunk beköltözni, de ilyen árak mellett már inkább kevesebb pénzt keresek és több kaját csinálok. :D

      Törlés
    2. Azért ilyen bátrak szerintem, mert viszonylag messze vagyunk a sűrűbben emberlakta vidéktől és itt ők vannak létszámfölényben.
      Az őzekről, szarvasokról és vaddisznókról szeretnék írni egy posztot, akkora kárt okoztak idén, hogy sokszor beszéltünk arról Ladóval, hogy tulajdonképpen olcsóbb megvenni 3 euroért a konyhakész 1kg-os mirelit krumplit, mint ekkora energia és időbefektetéssel elveszíteni a termést. Persze erről beszélni, meg ugyanoda kilyukadni minden alkalommal, hogy ettől még a mirelit egy SZAR - helybenfutás. :(

      Törlés
    3. A mirelitből szerintem minden szar. :( (Kivéve a fagyit.) És ha a sima krumplit veszitek meg a zöldségesnél, köztes megoldásként?
      Nem tudjátok körbekeríteni a kertet? Vagy kint hagyni éjszakára a kutyákat, hogy őrizzék a veteményt? Fogalmam sincs, mi mást lehet csinálni egy erdőben a vadak távoltartására. :(

      Törlés
    4. Persze, zöldségestől vesszük, a mirelitet példának hoztuk fel, hogy hogy a viharba lehet ennyire "olcsó", amikor a való életben mennyit kell dolgozni érte, és mennyire egyszerűbb dolgozni azért, hogy kifizesd, mint a kertben azért, hogy megegye a vad, vagy elvigye egy jégeső.
      A kerítésről most nem akarok írni, mert tényleg kitöltene egy egész bejegyzést, de nem, nálunk nem jöhet szóba. A kutyák pedig egész nyáron kint voltak, és az igazak álmát aludták - illetve csak a ház körül őriznek (például a szőlőt nagyon sikeresen megvédték). :D
      Persze most támadtak újabb ötleteim (pici üvegház, takarható magaságyások), de erről majd akkor lesz érdemes beszélni, ha nemcsak terv, hanem valóság.

      Törlés
    5. Hát igen, amit iparilag termelnek, az mindig olcsóbb lesz, mint a kisgazdaságból származó cucc. :( Hagyjuk is, erről meg én tudnék oldalakat írni...
      Jó az alvókájuk akkor. :D Mondjuk nekem is van ismerősöm, akinek a vizslája (!!) orra elől vitte el a róka a kacsákat. Nappal. A mi kutyánkat meg éjszakára be kell hozni a házba, különben egész éjjel ugatva rohangál fel-alá a kertben, és nem tudok aludni tőle.
      Azért ha egyszer lesz kedved írni róla, engem nagyon érdekel mindenféle kerti megoldás! Kertészekkel dolgozom lassan három éve, és ez az egyik téma, amire bárhol, bármikor képes vagyok ráugrani. :D

      Törlés
  2. Sziasztok, nagyon tudom ajánlani a vadriasztót!
    Mi zártkerti övezetben lakunk, főleg a vaddisznók nekünk is rengeteg kárt okoztak, a drótkerítésen simán átjönnek.
    Azóta nem jártak bent, a kutyákat meg tényleg nem zavarja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Milyen vadriasztó? Én csak a sípolósat ismerem, de olyat nem akarok, mert engem jobban zavarna, mint a vadakat.

      Törlés
    2. Nekünk ultrahangosak vannak, egy Vadalarm meg egy Doxmand (28-30 ezer), évek óta védenek egy-egy 1000 nm-es telket.
      Meghatározott időnként adnak le jelet, és ha csak közvetlenül eléjük nem hajolsz, semmit nem lehet hallani v. érzékelni.

      Törlés

viszlát, és kösz a halakat!

Kedvesek! Úgy érzem, hogy tartozom egy elköszönéssel mindenkinek, aki olvasta az életemet. Nagyon sok minden történt velem, mióta bezártam a...