Hajnalban 1 fok volt, ez már önmagában is elég lenne az ősz-élményhez. Ma kevésbé voltam elvarázsolva (viszont befejeztem egy policy brief lektorálását vagymi, juhéjj!), de sikerült egy-két pillanatra legyökereznem. Jól megnéztem a kert végében árválkodó beteges meggyfát, ami már erősen hullatja a leveleit.
És ma is kiélveztem a szeptemberi napsütést, miközben cikóriamagot morzsoltam a kertben.
Az ősz az új tavasz jelige szellemében ma retket is szüreteltem - érzésekben még kicsit nehezemre esik az őszhöz kötni a retket, pedig hát ezek sokkal szebbek, mint a márciusiak. Úgyhogy inkább a szimbolikát próbálom megragadni: magokat vetettem, aminek most szüretelhetem az eredményét. A kertben is, a munkában is, meg amúgy is. Néha meg kell állni szüretelni is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése