írni a gombócról a torkomban, a folyamatosan bújkáló pánikról, csalódottságról, magány-érzésről (ami szinte teljesen indokolatlan), a régóta nem látott imposztor-szindrómámról, az autoimmun betegségemmel kapcsolatos fejleményekről, a vágyakozásról és a rettegésről, amivel az egyre közeledő (de még meg nem határozható idejű) költözésre gondolok...
... de megbénulnak a gondolataim (vagy az ujjaim?), és csak az olyan könnyed dolgokat szavakba önteni, mint a ma elindított fermentált bodzás gyümölcspezsgő, a palánták, az első borsószüret, a tortatervek a közelgő szülinapomra meg hogy mindjárt nyílik a bazsarózsa.
Élőben meg pont fordítva.
Hátha a május megkönnyebbülést hoz majd.
És ha csak magadnak írod, úgy sem akar kijönni? Ha nem gátol, hogy olvassuk?
VálaszTörlésNem, úgy sem megy - valószínűleg a médiummal van probléma, kézzel, füzetbe jobban "tudok" írni (és szoktam is, csak ott meg néha rossz érzés, hogy szenvedéssel van tele a naplóm, mert amikor jó a kedvem, nem írok).
Törlés💙
VálaszTörlés