napok

Azt vettem észre, hogy így, hogy hétfőtől péntekig élek (mint ahogy az emberek többsége), sokkal gyorsabban rohan az idő, mint amikor nem nagyon foglalkoztam az időbeosztásommal. Ez kicsit frusztráló, de hát ez van.

A napjaim azzal telnek, hogy nézegetem a madarakat és próbálom utolérni magam a kertben (most épp a paradicsomok és Physalisok tűzdelésénél tartok - kicsit későn jutott eszembe elvetni őket, meg eléggé meg is nyúltak, de remélem egy hónap múlva, amikor ki kell ültetni őket, már szebbek lesznek). Az eső miatt most új ágyást nem nagyon tudok csinálni, de füvet is kéne nyírni, meg gyomlálni, a fóliában vetni is lehetne. Próbálok nem idegeskedni ezen, de néha elönt a kétségbeesés, hogy annyira szeretném, ha "működne" a konyhakertem, és annyir távol vagyok attól, amit szeretnék. Ilyen körülmények közt nyilván nehéz a munkára koncentrálnom, de azért igyekszem azt is lelkiismeretesen csinálni. Kipattant a fejemből egy saját projekt-ötlet, ami végre elég életképesnek tűnik ahhoz, hogy bele merjek vágni, mert talán hosszú távon se fogom megunni.

A tegnapi pizzaparti csodálatosan jól sikerült, 15 ember úgy elfér a teraszon, hogy fel se tűnik, mennyien vagyunk, úgyhogy még szerintem plusz 5-10 főt kényelmesen vendégül tudunk látni kint, ami szuper. Feltettük mindkét függőszéket, csináltunk chillsarkot, van "rendes" asztal is székekkel meg paddal, Fiú este még a grillt is beizzította. Összesen 18-an fordultak meg tegnap nálunk, plusz 3 gyerek, Kölyök sem ijedt meg a kutyától, ennél jobban csak akkor sikerülhetett volna az este, ha ex-Lakótárs és Tanárnéni nem betegednek le, és ők is tudnak csatlakozni hozzánk.

Hát, szóval, így. Nagyjából erről az életről álmodtam, mióta az eszemet tudom ha a külvilág történéseit nem nézzük, néha nehéz elhinni, hogy az álmok így valóra tudnak válni.