Tegnap délután beültünk a raklapokból tákolt medencébe ('De hol vannak az emberek?!), egy lábaitól megfosztott műanyag asztallapot úsztattunk körbe pogácsával és sörrel (meg vízzel, ki mit ivott) és megváltottuk a világot. Marha jó volt. Mondjuk ma hajnalban megint nem bírtam felkelni, hogy futni menjek, de sebaj, majd este. Vagy holnap a piacozás előtt.
2021-07-07
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
viszlát, és kösz a halakat!
Kedvesek! Úgy érzem, hogy tartozom egy elköszönéssel mindenkinek, aki olvasta az életemet. Nagyon sok minden történt velem, mióta bezártam a...
-
László Noémi: Még Még nem tudom, mi van, mi nincs velem. Körülölel a világegyetem. Hiába rozsdarémek otthona, mint pille, könnyű, mint ken...
-
Lassan már annyit írok, hogy csatlakozhatnék a blogvemberhez. Ez a fogorvososdi indokolatlanul megvisel, pedig tudom, hogy másoknak sokkal k...
-
Kedvesek! Úgy érzem, hogy tartozom egy elköszönéssel mindenkinek, aki olvasta az életemet. Nagyon sok minden történt velem, mióta bezártam a...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése